6.1 A teljesítményértékelés célja, résztvevői, az értékelési eljárás
A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérése és megítélése.
A teljesítményértékelés alapvető célja, hogy segítségével az egyén, azaz az értékelt jövőbeli teljesítménye javuljon. Emellett azonban számos szervezeti cél fogalmazható meg. A teljesítményértékelés a teljesítmény fokozását szolgálja. Minden egyes munkavállalónál mérni és értékelni kell az aktuális teljesítményt, hogy a minőségi kritériumok tükrében megfogalmazott elvárások beépüljenek az egyén értékrendjébe, lehetővé téve, hogy önmaga által vezérelten belső kontrollként működjenek.
Sokkal egyszerűbben fogalmazva, a munkavállaló ismerje fel és akarja, hogy mitől lesz teljesítménye kiváló. Tudja, hogy mit kell ennek érdekében gyakorolnia, fejlesztenie, mik azok az erőfeszítések, amik a sikert hozzák. Az erőfeszítés teljesítményhez, a teljesítmény pedig elégedettséghez vezet. Az elégedett munkavállaló pedig örömmel, felelősséggel, megbízhatóan végzi feladatát.
Ebből adódóan visszacsatolást nyújt az alkalmazottaknak munkájuk minősítéséről, és ezzel növeli a motivációt. Ugyanakkor lehetővé teszi az emberekben rejlő potenciális képességek felismerését, hiszen az értékelés mindig kétirányú kommunikáció. A konkrét értékelés mellett beszélgetés is, amelyben ki kell kényszeríteni, hogy a munkavállaló is aktívan részt vegyen. Ugyanis ezáltal a teljesítményértékelés nemcsak magáról a munkavállalóról ad átfogóbb képet, hanem információkat nyújt a munkakörrel kapcsolatos problémákról és azok megoldásáról is. Eredményei felhasználhatók a következő időszak feladatainak meghatározására, vagy akár az utánpótlástervek kialakítására is. Tehát a karriertervezés eszköze is lehet a teljesítményértékelés. Sőt, elősegíti a képzési igények megfogalmazását, valamint felmérhetjük, és visszajelzést kaphatunk a képzések hatékonyságáról, szükségességéről. Az értékelés megmutatja a munkavállalónak, hogy a szervezet mit vár el az egyénektől, milyen értékrendszert kell képviselniük. Egy ilyen teljesítményértékelő megbeszélést nagyon sok mindenre fel lehet, és fel kell tudni használni, hogy mind a vezető, mind a vállalkozás, mind pedig a munkavállaló profitálni tudjon belőle. S nem utolsó sorban a teljesítményértékelés a bér, a jövedelem-megállapítás alapja lehet.
A teljesítményértékelést rendszeres időközönként kell alkalmazni. A minden munkavállalóra kiterjedő egyéni teljesítményértékelést általában évente egy alkalommal kell végrehajtani, célszerű ezt a béremelést megelőző időszakban megtenni. Természetesen a teljesítményértékelésnek számos fajtája és eszköze van, sok területen és célból alkalmazható, ezért vannak olyan értékelési módozatok, amelyek csak egy-egy munkavállalói rétegre, egy-egy alkalommal, konkrét cél érdekében alkalmaznak.
Vizsgálva az értékeltek körét, megállapíthatjuk, hogy hagyományosan a menedzsment tagjaira, a vezetői pozícióban, azaz az irányító tevékenységben részt vevő munkatársakra, és a szellemi munkát végzőkre, azon belül is főleg a kulcspozícióban dolgozókra terjedt ki. Az utóbbi időben, mikor már felismerték előnyeit, egyre több helyen, főleg nagyvállalatoknál, átfogó, minden alkalmazotti körre kiterjedő értékelőrendszert dolgoztak ki. Kisvállalkozásoknál ez kevésbé járható út, de érdemes megpróbálkozni vele.
Mivel a teljesítményértékelési rendszer a vállalati kultúra megerősítésének fontos eszköze, ezért a minden munkavállalóra kiterjesztett értékelési rendszer ebből a szempontból különösen előnyös. Viszont a mai magyar gazdaságban számos olyan cég, vállalat van, ahol nem működik formális értékelési rendszer, különösen a kis- és középvállalatok körében.
6.1.1 Ki végezze az értékelést?
Erre a kérdésre a legkézenfekvőbb válasz, hogy az a személy – általában a közvetlen vezető – aki a legjobb pozícióban van ahhoz, hogy megfigyelje az értékelt személyt, és teljesítményét a legobjektívebben értékelhesse. Értékelők lehetnek az értékelési rendszer és szituációtól függően:
- Közvetlen vezetők: Előnye, hogy ők ismerik legjobban a feladatokat és azok teljesítési módját, mind a hibák feltárásában, mind a megoldási javaslatokban élen tudnak járni, ugyanakkor az évenkénti egyszeri teljesítményértékelés és minősítés szerencsésen zárja le az évközi folyamatos értékelést alkalmazott és vezetője között.
- Felettes felettese, irányító vezető: Kétféleképpen is bevonható az értékelésbe. Az egyik, általánosságban elterjedt módszer az, hogy a közvetlen vezető által elkészített értékelést ellenjegyzi, illetve szükség esetén kiegészíti, vagy módosítja, és ezzel egyben tanúsítja is, hogy a munkavállaló minősítése a vállalati elveknek megfelelően történt. A másik lehetőség az, amikor az értékelést személyesen végzi el. Erre akkor szokott sor kerülni, ha az értékelés célja olyan személyek kiválasztása, akik a vezető-utánpótlás szempontjából figyelembe veendők. A felsőbb szintű értékelés által elkerülhetők azok a hibák, amelyek a közvetlen irányítók különböző értékelési mércéiből adódhatnak.
- Humán Erőforrás szervezet munkatársai: Akkor kerülhetnek értékelő pozícióba, ha nincs olyan közvetlen irányító, aki egyértelműen kompetens egy adott személy értékelésében pl. mátrix- vagy projektszervezetekben. Ahol személyes kompetenciákat kell mérni és értékelni, elengedhetetlen a HR-munkatárs ítélőképessége és feladata.
- Kollégák, munkatársak: Igazából csak részben tudnak hiteles értékelést adni, mivel lehet, hogy az adott munkavállaló feladatainak csak részterületeit ismerik, és tudják megítélni.
- Beosztottak: Akkor kaphatunk hiteles értékelést, ha a vezető és beosztott kapcsolata nagyon őszinte, s ha a vezető az építő kritikát elfogadja, és értékeli.
- Értékelő központok: Akkor szoktak segítségül hívni, és igénybe venni trénercégeket, azaz külső értékelő központokat, ha az adott cég főként vezető pozíció betöltésére keres munkatársakat. Főleg személyi és nem szakmai kompetenciákat mérnek, hiszen egy vezetőnél már nem elég a szakmai tudás és felkészültség, hanem előtérbe kerül az irányítási, vezetési, döntési képesség, melyek pedig személyi kompetenciák.
- A munkavállaló (önértékelés – több értékelő rendszernél is alkalmazzák): Egyre elterjedtebb és kedveltebb eszközzé vált napjainkban.
6.1.2 Az értékelési eljárás az évenkénti teljesítményértékelés esetében:
- Előkészítés: Az értékelés koordinálását alapjaiban a HR osztály végzi. Határidők meghatározása, rendszer-karbantartás, felújítás, módosítás, fejlesztés. Mindezekbe be kell vonnia az értékelő vezetőket, kollégákat. Ha bármilyen fejlesztést hajtunk végre az értékelési rendszerben, mindenképpen el kell fogadtatni azokkal, akik használni fogják. Meg kell határozni a célokat, az értékelési irányelveket. Ez különböző munkakör-besorolási szinten eltérő lehet. Konkrétan és világosan meg kell fogalmazni az értékelési szempontokat, hogy egyazon teljesítményű kategória alatt mindenki ugyanazt értse. Ez nagyon fontos, mert csak így lehet objektíven értékelni. Az értékelőknek tudniuk kell, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben a folyamatban, magukénak kell érezni a rendszert, mert csak így tudnak profitálni belőle. Fontos, hogy tudják azt, hogy igenis az ebből kapott eredményeket javukra fordíthatják, amivel akár saját pozíciójukat is erősíthetik, javíthatják. Ha sikerül elérnünk, hogy az értékelők ilyen szemlélettel nézzék a teljesítményértékelési rendszert, folyamatot, akkor biztos, hogy sikeres lesz az értékelés, és elősegíti a vállalat hatékonyságát is.
- A résztvevők meghívása, előkészítése: Nagyon fontos, hogy az értékelő vezető személyesen hívja meg az értékelt munkavállalót, ne valamilyen közvetítőn keresztül. Ne spontán történjen az értékelés, hanem adjunk kellő felkészülési időt mind magunknak, mint értékelő, mind az értékelt munkavállalónak a hatékonyság és eredményesség érdekében. Célszerű mindkét félnek a múltbéli értékelését átnézni, így könnyebb meghatározni a fejlődési tendenciát, illetve annak mértékét. Fontos, hogy kellő időt szánjunk az értékelésre, a személyes elbeszélgetésre, azt nyugodt helyen és környezetben hajtsuk végre. Ne engedjük, hogy míg értékelünk, illetve míg értékelnek bennünket, bárki és bármi elvonja a figyelmünket. A feszültség oldása végett – hiszen egy ilyen értékelési beszélgetés, interjú mindkét fél számára egy kis feszültséggel jár – célszerű kényelmes, világos, meleg, de szellős, és csendes helyet, helyiséget választani. Ügyeljünk arra is, hogy megfelelő időpontot válasszunk ki az értékelésre, és ezt mindenképpen egyeztessük az értékelt munkavállalóval is, hogy neki is megfeleljen.
- Végrehajtás: Fontosak az értékelési határidők betartása, az értékelések elemzése, a statisztikai kimutatások és a visszacsatolás. Érdemes az értékelő vezetőkkel és a menedzsmenttel záró fórumot tartani, ahol összegezzük az eredményeket, a tapasztalatokat, igyekezünk a vállalati szintű felmerült problémákra megoldást találni.
6.2 A teljesítményértékelési módszerek csoportosítása
Az értékelési folyamatban többféle kérdést vizsgálhatunk: a személyiséget, a magatartást, az eredményt, nézhetjük az egyén fejlesztését, fejlődését. Lehetnek kiemelt, stratégiai célkitűzéseink, illetve kompetencia jellegűek, a munka és magatartás minőségére vonatkozóak. A szervezeti célok teljesítéséhez való hozzájárulás tartalmazza, hogy az értékelt munkatárs a szakmai feladatainak elvégzésével milyen mértékben segítette elő a szervezet céljainak megvalósítását. A feladat jellegű szakmai célkitűzések olyan, a munkaköri leírásban foglalt feladatok, amelyek a következő értékelési periódusban kiemelt fontosságúak lesznek, vagy olyan új jellegű ágazati, illetve szervezeti feladatokból következnek, amelyek illeszkednek a munkaköri leírás tartalmához, de értelemszerűen addig abban még nem jelentek meg. Ha a munka jellege lehetővé teszi, meg kell határozni olyan feladat jellegű célkitűzéseket is, amelyek számszerűen kifejezhetők, mérhetők, vagyis a munkakör betöltőjének fő eredményterületeiről adnak számszerűsíthető, statisztikailag értelmezhető mérőszámokat.
Általános megállapítások a kiemelt (stratégiai) illetve feladatjellegű célkitűzésekkel kapcsolatban:
- A célkitűzések jellege a végzett munka természetétől és a munkakör hierarchikus szintjétől függ.
- A felsővezetői munkakörökben inkább a nagyobb súlyú, a szervezet tekintetében mérhető kiemelt (stratégiai) célkitűzések jelennek meg.
- A beosztott vezetők, a végrehajtásban érintettek, vagy a szolgáltató jellegű tevékenységet végző dolgozók esetében az elvégzendő munkaköri szakmai feladathoz kapcsolódó célfeladatok jelennek meg, amelyek az éves munkatervekben is szerepelnek.
A kompetenciajellegű célkitűzések az egyéni teljesítmény minőségét fejezik ki, különböző készségek, magatartások gyakorlati megnyilvánulását tartalmazzák, melyeket össze lehet kapcsolni a magas teljesítménnyel.
A kompetencia jellegű munka- és magatartásértékelési célkitűzések két nagy csoportra oszlanak:
- a szakmai munkavégzéshez kapcsolódó célkitűzések,
- a vezetői munkavégzéshez kapcsolódó célkitűzések.
A szakmai munkavégzéshez kapcsolódó kompetencia célkitűzéseket a szervezet valamennyi munkakörében figyelembe kell venni, (kompetencia-térkép szerint) függetlenül attól, hogy vezetői vagy beosztott munkakörről van-e szó.
A vezetői munkavégzéshez kapcsolódó kompetencia célkitűzések csak a vezetői munkaköröknél, illetve a nem vezetői, de irányítási feladatokat is ellátó munkaköröknél alakíthatók ki.
A kompetencia jellegű célkitűzéseket akkor kell meghatározni, ha a szakmai célkitűzések és feladatok tükrében a vezető az értékelt kompetencia szintje(i) és a munkakör elvárt szintje(i) között eltérést talál.
Fejlődési célkitűzések: a szakmai célkitűzések teljesítéséhez, illetve az egyén előmeneteléhez, karrierjének kibontakozásához szükséges fejlődési/fejlesztési célokat tartalmazzák. Ezek lehetnek a szakmai ismeretek bővítésével, tapasztalatok, gyakorlat szerzésével, készségek gyarapodásával, tehát a szakmai célfeladatok és az egyéni érvényesüléshez nélkülözhetetlen kompetenciák és kompetenciaszintek emelésével kapcsolatosak. A fejlesztési célkitűzések meghatározásánál figyelembe kell venni az előző időszak feladatmegoldását, valamint a következő periódus célkitűzéseinek megvalósításához szükséges kompetenciákat. Nemcsak a fejlesztési célt kell meghatározni, hanem annak módját is.
- Milyen képzésre, fejlesztésre van szüksége a dolgozónak azért, hogy meg tudja valósítani a munkához kapcsolódó szakmai célkitűzéseit?
- Mit tehet a saját fejlődése érdekében?
- Milyen támogatásra számíthat a szervezet, valamint a vezető részéről?
A fejlődési célkitűzéseket a személyzeti szakterületen is ismerjék meg, hogy a megvalósításukhoz szükséges feltételeket tervezni, szervezni és biztosítani tudják.
A célkitűzéseknek a következő feltételeknek kell eleget tenniük:
- Legyenek reálisak, megvalósíthatók, de jelentsenek kihívást is, hogy motiváljanak.
- Legyenek egyeztetettek, hogy a dolgozó érezze sajátjának azokat.
- Legyenek nyomon követhetők, megfigyelhetők vagy mérhetők önmagukban vagy egy viszonyítási ponthoz (pl.: előző teljesítményértékelésen megállapított szint) képest.
- Támogassák a szervezeti kiemelt célok (stratégia) megvalósítását.
- Végrehajtásuk legyen az érintett személy által ellenőrizhető és befolyásolható.
A célkitűzések meghatározása a vezető feladata, de ezt nem teheti meg önkényesen, be kell vonnia a munkatársát, akivel közösen állapodnak meg a következő év célkitűzéseiben. Közösen állapodnak meg abban, hogy mikor tekintik azokat megvalósítottnak, hogyan történik a nyomon követés és az ellenőrzés, illetve az eredmény „mérése”, és közösen dolgozzák ki a megvalósítási programot is.
Egy dolgozónak – munkaköri leírásához igazodóan - nem ajánlott 3-4 kiemelt, illetve feladatjellegű célkitűzésnél többet meghatározni!
Mérhetünk kvantitatív és kvalitatív eszközökkel.
- A kvalitatív vagy minősítő értékelés gyakran egy egyszerű, strukturálatlan leírás, más esetekben a kialakítása bizonyos szempontok alapján történik. A kvalitatív értékelés gyengesége, hogy fontos kérdéseket figyelmen kívül hagyhat, és hogy az így készített különböző értékelések nem összehasonlíthatóak.
- A kvantitatív értékelésben – amennyiben a tényezők nem mérhetőek vagy számszerűsíthetőek közvetlenül – leggyakrabban skálás értékelést használunk, vagy valamilyen pontozási rendszert.
Egy más megközelítésben, a teljesítményértékelés történhet:
- szóban, interjú, elbeszélgetés jelleggel
- írásban:
- leíró jelleggel
- grafikus ábrázolással
Az értékelés lehet:
- egyéni:
- egy vezető értékel egy munkavállalót egy időben
- több vezető értékel egy munkavállalót egy időben
- csoportos

