Sajnos szinte nincs olyan vállalkozás, ahol tartósan vagy időszakonként ne lenne létszámfölösleg. Ha a vállalkozás pénzügyi nehézségekkel néz szembe, kénytelenek vagyunk megválni a „felesleges” alkalmazottaktól.

5.1 Kezdeti lépések

A létszámfölösleg kezelése előtt az alábbi lépéseket kell megtennünk:

  • Tanulmányozni kell az aktuális munkajogi szabályokat, s meg kell vizsgálni, hogy a tervezett lépések összhangban vannak-e vele.
  • Ha a leépítés elkerülhetetlen, már a legelső fázisban bizonyítanunk és dokumentálnunk kell, hogy a leépítésnek nincs alternatívája. Később az ilyen dokumentumok a vitás esetekben bizonyítékként szolgálhatnak.
  • Biztosítani kell, hogy a leépítés ne legyen diszkriminatív, és ne is tűnjön annak.

5.2 Alternatívák

Mielőtt nehéz döntéseket hoznánk, mindenképpen vizsgáljuk meg az alternatívákat. Már csak azért is, mert az alternatívák vizsgálati eredményei a munkaügyi pereknél nagyon hasznosak lehetnek. Ha bizonyítani tudjuk, hogy a leépítésnek tisztán üzleti okai voltak, s nem volt más lehetőségünk, szinte reménytelen a peres fél helyzete.

A leépítéseket kiváltó lehetséges alternatívák:

  • A fizetések és a juttatások növelésének befagyasztása: A nehézségben lévő vállalatok általános és nagyon érzékeny módszere. Mindenképpen azt kell kommunikálni az alkalmazottak felé, hogy a nehézségek múltával felülvizsgáljuk a bérbefagyasztást.
  • Létszámstop: a nehézségek elmúlásáig kizárólag csak a nélkülözhetetlen pozíciókba veszünk fel új embereket.
  • A szerződéses és az ideiglenesen foglalkoztatottak elbocsátása: Ha mindenképpen el kell valakit bocsátani, akkor mind a vállalati érdek, mind a munkaügyi szabályok alapján érdemes a legkönnyebben elbocsátható, a vállalkozáshoz minden szempontból legkevésbé kötődő alkalmazottaktól megválni.
  • Nyugdíjazás és önkéntes távozás: Ha a munkaügyi szabályok lehetővé teszik, akár a korhatár előtti nyugdíjazás is szóba jöhet. (Magyarországon ez az utóbbi időkben megnehezült.) Ha rá tudjuk bírni a munkavállalók egy részét az önkéntes távozásra, az is kedvező megoldás lehet a cég szempontjából. Némi plusz kompenzációt érdemes felvállalni az ilyen esetekben.
  • Fizetéscsökkentés és részleges leállás: A fizetések és a munkaórák csökkentése gyakori megoldás, de általában leépítések követik.

5.3 A leépítés előtt

Ha a leépítés elkerülésére irányuló lépések elégtelennek bizonyultak, a leépítések okozta várható károk mérséklését meg kell kísérelni:

  • A dolgozók tájékoztatása: Biztosítani kell, hogy a dolgozók tisztában legyenek a cég nehéz helyzetével. Helytelen, ha a leépítések váratlanul érik őket, mivel a maradók bizalma is megrendül a cég iránt. A megfelelő, korai tájékoztatással az önkéntes kilépéseket is ösztönözzük.
  • Alternatívák keresése: A legutolsó pillanatig keresnünk kell a korábban vázolt alternatívákat.
  • A kommunikáció folyamatossága: Az egyes lépésekről, különösen az alternatívakeresésről folyamatosan tájékoztatni kell az alkalmazottakat.
  • Jogi tanácskérés: Mindenképpen jogi tanácsot kell kérni, mert a legkisebb jogsértés súlyos következményekkel járhat egy munkajogi per után.
  • Diszkrimináció: El kell kerülni a diszkrimináció lehetőségét, ezért rögtön a kezdetekkor le kell fektetni azokat a kritériumokat, amely alapján az elbocsátás történik, s természetesen ezek nem lehetnek bizonyos csoportok ellen diszkriminatívak.
  • Felkészültség: A leépítés kezdetekor minden szükséges dokumentum legyen előkészítve. Mind az elbocsátáshoz, mind a végkielégítéshez kapcsolódó dokumentumok legyenek rendben.
  • Professzionalizmus: Minden elbocsátott dolgozóval a lehető legnagyobb tisztelettel kell bánni, a leépítés körülményeire mindenki emlékezni fog. Mindenképpen minden dolgozóval személyesen kell közölni a szomorú tényt.

5.4 Egyéb tényezők

A dolgozók végkielégítését törvény vagy kollektív szerződés is szabályozhatja. Ha elégedettek voltunk a dolgozókkal, akkor mindenképpen érdemes legalább szerény végkielégítést fizetni, még akkor is, ha nincs törvényi kötelezettségünk. Érdemes ajánlást adni a dolgozóknak, az ilyen kérést a későbbiekben sem szabad megtagadni, ha nem volt az adott dolgozó munkájával szemben különösebb kifogásunk.

Ha tisztességesen bánunk a dolgozókkal a leépítés során is, akkor nem okoz nehézséget a titoktartási kötelezettségről szóló jogi nyilatkozat aláíratása, amelyben a volt alkalmazott vállalja, hogy egy bizonyos ideig nem beszél a cég belső, bizalmas ügyeiről.