A munkaerő-fejlesztés célját és feladatait alapvetően a szervezeti stratégia határozza meg. A környezeti kihívásoknak való megfelelés miatt nem elég a megfelelő munkavállalókat megszerezni, hanem tovább kell őket fejleszteni. A munkaerő-fejlesztés tervezése olyan hosszú távon megtérülő befektetésnek tekinthető, ami elkötelezettséget jelent mind a munkaadó, mind a munkavállaló szempontjából.
A munkaerő-fejlesztés fő irányai kiterjednek a teljes munkaerő-állományra:
- a vezetői és a vezető-utánpótlás szempontjából számításba vett állomány meghatározott szakmai és vezetői feladatokra történő felkészítése és továbbképzése,
- a munkaköri követelményekből fakadó ismeretek elsajátítása, elmélyítése,
- a munkaköri feladatokkal összefüggő, már meglévő ismeretek szinten tartása.
A munkaerő-fejlesztéssel összefüggő célokat és feladatokat célszerű személyre szóló részletességgel középtávú ill. éves időszakra meghatározni. Fontos annak a szem előtt tartása, hogy a dolgozók hozzáállását nagyban javítja, ha világos perspektívát látnak maguk előtt a szervezetnél való előrehaladás lehetőségei szempontjából. Ezért fontos a dolgozók bevonása a munkaerő-fejlesztés tervezése és végrehajtása során, az egyén és a szervezet céljainak az összehangolása.
A munkaerő-fejlesztéssel kapcsolatos tervnek tartalmaznia kell az adott időszakra vonatkozó oktatási, képzési és továbbképzési feladatokat, illetve a munkaerő-fejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos költségeket. A költségeknek összhangban kell lenniük a szervezet pénzügyi teherbíró képességével.
A munkaerő-fejlesztés tartalma:
Az ismeteret megszerzésének és szinten tartásának vázlata:
- a képzés tartalma:
- szakmai alapismeretek,
- speciális ismeretek,
- vezetési ismeretek,
- HR-ismeretek,
- interdiszciplináris ismeretek.
- a szakmai képzés szintje:
- alapképzés,
- továbbképzés,
- átképzés.
- a képzés módja:
- szervezett oktatásban való részvétel,
- önképzés,
- távoktatás,
- gyakorlati ismeretek megszerzése,
- felnőttképzés.
7.1 A képzés
A képzés új ismeretek megszerzésével hozzásegítheti munkatársakat további hatás-, és munkakörök ellátásához, újabb szakmák elsajátításához.
A képzés előnyei:
- A képzés lehetővé teszi a munkaköri követelmények teljesítését. A dolgozó szakismereteinek bővítése a munkakör gazdagodásához vezethet, ami mind az egyénnek, mind a szervezetnek előnyös.
- A változásmenedzsment program során a képzés segíthet megérteni a változás szükségességét, és megpróbálja kialakítani a változást támogató attitűdöket.
- A vállalati arculat javítása, a kvalifikált munkaerő iránti igény erősíti a szervezet presztízsét.
- A képzés kedvezően befolyásolhatja a munkahelyi fluktuációt, csökkentheti a végkielégítéssel és az új munkaerő toborzásával kapcsolatos költségeket.
- A képzés motiváló ereje érvényesül, amikor a dolgozó úgy érzi, elismerésben részesül akkor, amikor képzésre küldik.
- A képzés oly módon is erősíti a szervezettel való azonosulás érzését a dolgozóban, hogy új ismeretek közvetítésévek jobban el tudja fogadni és képviselni a szervezet célkitűzéseit, misszióját, értékeit.
- A vezetéselmélet, problémamegoldás, prezentáció területén megszerzett ismeretek segíthetik a vezető- beosztott viszony valós megítélését.
7.2 A képzési program
A felnőttképzésről szóló törvény alapján felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
A képzési programnak tartalmaznia kell:
- a képzés során megszerezhető kompetenciát,
- a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
- a tervezett képzési időt,
- a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
- a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
- a maximális csoportlétszámot,
- a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
- a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
- a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
7.3 A képzés formái
Az oktatás a tanulás segítése, egy tanulási folyamat határozott kezdeményezése, tudatos beavatkozás a tanulási folyamatba. Az oktatás akkor eredményes, ha az oktatott személy elfogadja a segítséget, akar tanulni. A képzés fogalma annyiban szélesebb az oktatásnál, hogy a hangsúly gyakorlati ismeretek, készségek kialakításán van. A tréning tervezett, szisztematikus erőkifejtés a tudás, jártasság és attitűd módosítására, fejlesztésére tapasztalatszerzés révén annak érdekében, hogy hatékony teljesítményt érjenek el tevékenységben, vagy tevékenységsorozatban.
A munkaerő képzése, át-, és továbbképzése különböző formákban és módon történhet:
- iskolarendszerű képzés,
- felnőttképzés,
- távoktatás,
- e-learning,
- vezetői tréning,
- csoporttréning.

