A munkaerő-fejlesztés célját és feladatait alapvetően a szervezeti stratégia határozza meg. A környezeti kihívásoknak való megfelelés miatt nem elég a megfelelő munkavállalókat megszerezni, hanem tovább kell őket fejleszteni. A munkaerő-fejlesztés tervezése olyan hosszú távon megtérülő befektetésnek tekinthető, ami elkötelezettséget jelent mind a munkaadó, mind a munkavállaló szempontjából.

A munkaerő-fejlesztés fő irányai kiterjednek a teljes munkaerő-állományra:

  • a vezetői és a vezető-utánpótlás szempontjából számításba vett állomány meghatározott szakmai és vezetői feladatokra történő felkészítése és továbbképzése,
  • a munkaköri követelményekből fakadó ismeretek elsajátítása, elmélyítése,
  • a munkaköri feladatokkal összefüggő, már meglévő ismeretek szinten tartása.

A munkaerő-fejlesztéssel összefüggő célokat és feladatokat célszerű személyre szóló részletességgel középtávú ill. éves időszakra meghatározni. Fontos annak a szem előtt tartása, hogy a dolgozók hozzáállását nagyban javítja, ha világos perspektívát látnak maguk előtt a szervezetnél való előrehaladás lehetőségei szempontjából. Ezért fontos a dolgozók bevonása a munkaerő-fejlesztés tervezése és végrehajtása során, az egyén és a szervezet céljainak az összehangolása.

A munkaerő-fejlesztéssel kapcsolatos tervnek tartalmaznia kell az adott időszakra vonatkozó oktatási, képzési és továbbképzési feladatokat, illetve a munkaerő-fejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos költségeket. A költségeknek összhangban kell lenniük a szervezet pénzügyi teherbíró képességével.

A munkaerő-fejlesztés tartalma:

Az ismeteret megszerzésének és szinten tartásának vázlata:

  • a képzés tartalma:
    • szakmai alapismeretek,
    • speciális ismeretek,
    • vezetési ismeretek,
    • HR-ismeretek,
    • interdiszciplináris ismeretek.
  • a szakmai képzés szintje:
    • alapképzés,
    • továbbképzés,
    • átképzés.
  • a képzés módja:
    • szervezett oktatásban való részvétel,
    • önképzés,
    • távoktatás,
    • gyakorlati ismeretek megszerzése,
    • felnőttképzés.

7.1 A képzés

A képzés új ismeretek megszerzésével hozzásegítheti munkatársakat további hatás-, és munkakörök ellátásához, újabb szakmák elsajátításához.

A képzés előnyei:

  • A képzés lehetővé teszi a munkaköri követelmények teljesítését. A dolgozó szakismereteinek bővítése a munkakör gazdagodásához vezethet, ami mind az egyénnek, mind a szervezetnek előnyös.
  • A változásmenedzsment program során a képzés segíthet megérteni a változás szükségességét, és megpróbálja kialakítani a változást támogató attitűdöket.
  • A vállalati arculat javítása, a kvalifikált munkaerő iránti igény erősíti a szervezet presztízsét.
  • A képzés kedvezően befolyásolhatja a munkahelyi fluktuációt, csökkentheti a végkielégítéssel és az új munkaerő toborzásával kapcsolatos költségeket.
  • A képzés motiváló ereje érvényesül, amikor a dolgozó úgy érzi, elismerésben részesül akkor, amikor képzésre küldik.
  • A képzés oly módon is erősíti a szervezettel való azonosulás érzését a dolgozóban, hogy új ismeretek közvetítésévek jobban el tudja fogadni és képviselni a szervezet célkitűzéseit, misszióját, értékeit.
  • A vezetéselmélet, problémamegoldás, prezentáció területén megszerzett ismeretek segíthetik a vezető- beosztott viszony valós megítélését.

7.2 A képzési program

A felnőttképzésről szóló törvény alapján felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.

A képzési programnak tartalmaznia kell:

  1. a képzés során megszerezhető kompetenciát,
  2. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
  3. a tervezett képzési időt,
  4. a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
  5. a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
  6. a maximális csoportlétszámot,
  7. a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
  8. a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
  9. a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

7.3 A képzés formái

Az oktatás a tanulás segítése, egy tanulási folyamat határozott kezdeményezése, tudatos beavatkozás a tanulási folyamatba. Az oktatás akkor eredményes, ha az oktatott személy elfogadja a segítséget, akar tanulni. A képzés fogalma annyiban szélesebb az oktatásnál, hogy a hangsúly gyakorlati ismeretek, készségek kialakításán van. A tréning tervezett, szisztematikus erőkifejtés a tudás, jártasság és attitűd módosítására, fejlesztésére tapasztalatszerzés révén annak érdekében, hogy hatékony teljesítményt érjenek el tevékenységben, vagy tevékenységsorozatban.

A munkaerő képzése, át-, és továbbképzése különböző formákban és módon történhet:

  • iskolarendszerű képzés,
  • felnőttképzés,
  • távoktatás,
  • e-learning,
  • vezetői tréning,
  • csoporttréning.