9.1 Vezető, menedzser, menedzsment

Egy szervezet tagjai szövetkeznek egymással valamilyen közös cél elérése érdekében. Azt a célt, amire a szervezet létrejött alapvető célnak nevezzük.

A vezető feladata az, hogy olyan működési feltételeket teremtsen, amelyek között a munkavállaló céljának megvalósításával a vállalat céljainak a teljesítését segíti elő.

Az emberi erőforrás menedzsment lényege a megfelelő munkaerő biztosítása, a munkaerő megszervezése, a munkakapcsolatok alakítása és kezelése, valamint az érdekeltség és ösztönzés rendjének kialakítása és hatékony működtetése.

A korszerű vállalkozási formák kialakulása magával hozta a tulajdon és a vezetés, menedzselés szétválását, és a viszonylag önálló vezetői réteg, a menedzsment kialakulását.

A menedzsment az a folyamat, amelyet egy vagy több személy végez mások (a szervezet) tevékenységének koordinálására olyan eredmények elérése érdekében, amiket egyikük sem tudna egyedül elérni.

A menedzselés folyamata:

  • tervezés: valamit kigondolni vagy újragondolni,
  • szervezés: létrehozni, átalakítani vagy megszüntetni,
  • vezetés: a szervezet tagjainak befolyásolása azért, hogy tevékenységükkel segítsék a célok megvalósulását,
  • irányítás: a meglévő működtetése,
  • ellenőrzés: a folyamat teljes szakaszának figyelemmel kísérése, segítése, módosítások szükségességének és lehetőségének feltárása.

A fentiek alapján a menedzsment feladatkörök a következők:

  • a vállalkozási célok megfogalmazása, a vállalkozási szervezet kialakítása, a munkavállalók motiválása,
  • a vállalkozás megszervezése,
  • a vállalkozás működtetése, a vállalkozás átalakítása,
  • döntés-előkészítés, döntés, értékelés.

9.2 A korszerű vezetés követelményei

  • A szervezet versenyképessége attól függ, mennyire képesek a környezettel együtt, vagy annál gyorsabban változni.
  • A gyors változásokra alkalmas új, rugalmas szervezeti formák és együttműködési módok (szakértői szervezetek, virtuális vállalatok, hálózatok, virtuális teamek). Az informatika fejlődésének szerepe meghatározó.
  • Az IT rohamos fejlődése szinte mindenki számára elérhetővé teszi az információt.
  • A munkatársak szellemi tőkéje a tudásalapú gazdaságban a versenyképesség meghatározó tényezőjévé válik.
  • A gyorsan változó környezet gyors döntéseket igényel, amit csak akadályoz a többszintes vezetési hierarchia, ezért terjedőben van a hivatalosan kinevezett vezető nélküli munkavégzés gyakorlata.
  • Kiszervezés, outsourcing; egyes részfeladatok – szakértők – kívülről történő megvásárlása, outtasking.

Formai oldalról a vezetés lehet testületi és egyszemélyi vezetés. Egyszemélyes vezetésnek hívjuk azt a formát, amikor a vezetői döntések, intézkedések felelőssége még akkor is az érintett vezetőt terheli, ha nem ő volt az adott vezetési feladat megtervezője vagy végrehajtója. A testületi vezetés ezzel szemben azt jelenti, hogy a vezető nincs abban a jogi helyzetben, hogy egyedül gyakoroljon bizonyos vezetői funkciókat, pl. a döntést.

A testületi vezetés előnyei:

  • több személy ismereteit és tapasztalatait hasznosítja,
  • a döntés több értékre vagy érdekre épül,
  • csökkenti a szubjektív befolyást,
  • többségi állásfoglalásként nagyobb esélye van a szélesebb támogatottságra,
  • a hibás döntési javaslatok időben kiigazításra kerülhetnek.

A testületi vezetés hátrányai:

  • a testület összehívásának nehézségei akadályozhatják az azonnali döntések meghozatalát,
  • a testületi kommunikáció lassúsága hátráltatja az operatív döntések meghozatalát,
  • a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás nehézkes,
  • körülményes döntéshozatal,
  • az előkészítés költséges és időigényes,
  • a felelősség érvényesítése nehezebb.

Az egyszemélyi vezetés előnyei:

  • kevesebb időt igényel a döntések meghozatala,
  • rugalmas alkalmazkodás a gyorsan változó körülményekhez,
  • a vezető egyéni képességeinek szabad megnyilvánulási lehetősége,
  • a vezetői felelősség egyértelmű érvényesíthetősége,
  • az egyéni szakmai-, vezetői képességek és készségek közvetlen hatása.

Az egyszemélyi vezetés hátrányai:

  • lehetőség a vezetői hatalom túlértékelésére, és az azzal való visszaélésre,
  • esély a szubjektív, egyoldalú döntésekre,
  • a formális, autokratikus vezetési stílus kialakulásának veszélye,
  • a munkatársak és beosztottak kreativitásának és aktivitásának csökkenése.

9.3 Szervezetfejlesztés

Szervezetfejlesztési célok:

  • az emberi erőforrások kiaknázása,
  • jobb együttműködési feltételek,
  • a szervezeti struktúra rugalmassága.

 

Mit kell tenni?

Az emberi erőforrások kiaknázása

Jobb együttműködési feltételek

A szervezeti struktúra rugalmassága

Munkamódszer-javítás

Értelmes és önálló munka

Több önálló csoport létrehozása

Nyitottság az ötletek, kezdeményezések irányába

Szerepek elemzése

Döntéshozatalra jogosítás

A dolgozók információkkal való ellátása

A vezetőknek a változási folyamatokban játszott szerepe

Beszélgetések a tervezésről, fejlesztésről

A vállalati célok és az egyéni célok közötti összhang megteremtése

A vezetők és beosztottak egyaránt kötelezettséget vállalnak a célokért

Az eszközökkel való gazdálkodás tervének kidolgozása

Magatartásformálás (attitűdformálás)

Együttműködési készség kialakítása

Közösségi érzés fejlesztése

Rugalmasság a munkamegosztásban

Vállalatfejlesztés

Meggyőzés a közös döntés fontosságáról

Vezetők és beosztottak között a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése

Érdekegyeztetés a vállalat és az önálló csoportok között

3. táblázat: Szervezetfejlesztési feladatok

9.4 Vezetési formák és stílusok

A vezetők – szakmai végzettségük, tapasztalataik és személyiségük alapján – más módon értelmezik azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldaniuk, más a vezetői stílusuk.

Az autokratikus (tekintélyelvű) vezetés egyszemélyi vezetés, a vezető elkülönül a beosztottaktól, döntéseit utasítások formájában hozza a beosztottak tudtára. Ő dönt minden fontos kérdésben. Ez a vezetési stílus felülről határozza meg a tagok formális helyét a szervezetben. Az egyes tagok biztonságérzete attól függ, hogy képesek-e a vezető kedvére tenni. A vezető módszere a fenyegetés, a büntetés, az ellenőrzési rendszer központosított.

A demokratikus vezetési forma esetén a vezető alkalmazkodik az általa vezetett szervezet igényeihez, nagyobb teret ad a szervezet tagjainak véleményük kifejtésére és érvényesítésére. A vezető döntése előtt megvitatja a munkatársakkal a célokat és módszereket. Ezáltal sikerül elérni azt, hogy a csoport tagjai is partnernek tekintsék egymást. A kapcsolat együttműködés jellegű. A vezető a teljesítmények objektív értékelésére törekszik. Az anyagi jellegű motivációt használ.

A laissez faire (majd csak lesz valahogy) stílust a vezetés hiánya jellemzi, minden spontánul, szabadon zajlik. A következmény az, hogy az emberek egyre kevésbé érzik magukat biztonságban, zűrzavaros állapotok alakulnak ki.

9.5 A vezető feladatai

  • Tervezés és döntés-előkészítés:
    • a célok és feladatok pontos meghatározása,
    • az összes hozzáférhető információ összegyűjtése,
    • a feladat megoldásának részletes terve,
    • a szükséges erőforrások biztosítása.
  • Szervezés:
    • a munka és az emberi erőforrások megosztása,
    • követelmények és felelősség megfogalmazása,
    • meggyőződés arról, hogy mindenki megértette a tervet és a feladatot,
    • a szükséges kommunikációs rendszerek kiépítése.
  • Irányítás:
    • a csoport folyamatos tájékoztatása mindarról, ami a munkára vonatkozik,
    • a szükséges feltételek biztosítása,
    • a dolgozó képzésének, ösztönzésének koordinálása,
    • az objektív értékelés feltételeinek kialakítása.
  • Ellenőrzés:
    • a feladat végrehajtási irányának és ütemének vizsgálata,
    • a feladat végrehajtásának figyelemmel kísérése, a szükséges módosítások végrehajtása,
    • a dolgozók hatékonyságának értékelése,
    • a beosztott vezetők munkájának vizsgálata,
    • a szolgáltatás minőségének és a fogyasztók elégedettségének értékelése.
  • Ösztönzés:
    • a csoport vagy az egyén dicsérete és jutalmazása a kedvező munkahelyi légkör biztosítása,
    • a tárgyilagos kritika megfogalmazása, tanácsok, utasítások adása,
    • konfliktuskezelés, a csoporton belüli ellentétek és félreértések tisztázása,
    • a munkatársak egyéni problémáinak megértése,
    • a vállalati karrierlehetőségek bemutatása.