9.1 Vezető, menedzser, menedzsment
Egy szervezet tagjai szövetkeznek egymással valamilyen közös cél elérése érdekében. Azt a célt, amire a szervezet létrejött alapvető célnak nevezzük.
A vezető feladata az, hogy olyan működési feltételeket teremtsen, amelyek között a munkavállaló céljának megvalósításával a vállalat céljainak a teljesítését segíti elő.
Az emberi erőforrás menedzsment lényege a megfelelő munkaerő biztosítása, a munkaerő megszervezése, a munkakapcsolatok alakítása és kezelése, valamint az érdekeltség és ösztönzés rendjének kialakítása és hatékony működtetése.
A korszerű vállalkozási formák kialakulása magával hozta a tulajdon és a vezetés, menedzselés szétválását, és a viszonylag önálló vezetői réteg, a menedzsment kialakulását.
A menedzsment az a folyamat, amelyet egy vagy több személy végez mások (a szervezet) tevékenységének koordinálására olyan eredmények elérése érdekében, amiket egyikük sem tudna egyedül elérni.
A menedzselés folyamata:
- tervezés: valamit kigondolni vagy újragondolni,
- szervezés: létrehozni, átalakítani vagy megszüntetni,
- vezetés: a szervezet tagjainak befolyásolása azért, hogy tevékenységükkel segítsék a célok megvalósulását,
- irányítás: a meglévő működtetése,
- ellenőrzés: a folyamat teljes szakaszának figyelemmel kísérése, segítése, módosítások szükségességének és lehetőségének feltárása.
A fentiek alapján a menedzsment feladatkörök a következők:
- a vállalkozási célok megfogalmazása, a vállalkozási szervezet kialakítása, a munkavállalók motiválása,
- a vállalkozás megszervezése,
- a vállalkozás működtetése, a vállalkozás átalakítása,
- döntés-előkészítés, döntés, értékelés.
9.2 A korszerű vezetés követelményei
- A szervezet versenyképessége attól függ, mennyire képesek a környezettel együtt, vagy annál gyorsabban változni.
- A gyors változásokra alkalmas új, rugalmas szervezeti formák és együttműködési módok (szakértői szervezetek, virtuális vállalatok, hálózatok, virtuális teamek). Az informatika fejlődésének szerepe meghatározó.
- Az IT rohamos fejlődése szinte mindenki számára elérhetővé teszi az információt.
- A munkatársak szellemi tőkéje a tudásalapú gazdaságban a versenyképesség meghatározó tényezőjévé válik.
- A gyorsan változó környezet gyors döntéseket igényel, amit csak akadályoz a többszintes vezetési hierarchia, ezért terjedőben van a hivatalosan kinevezett vezető nélküli munkavégzés gyakorlata.
- Kiszervezés, outsourcing; egyes részfeladatok – szakértők – kívülről történő megvásárlása, outtasking.
Formai oldalról a vezetés lehet testületi és egyszemélyi vezetés. Egyszemélyes vezetésnek hívjuk azt a formát, amikor a vezetői döntések, intézkedések felelőssége még akkor is az érintett vezetőt terheli, ha nem ő volt az adott vezetési feladat megtervezője vagy végrehajtója. A testületi vezetés ezzel szemben azt jelenti, hogy a vezető nincs abban a jogi helyzetben, hogy egyedül gyakoroljon bizonyos vezetői funkciókat, pl. a döntést.
A testületi vezetés előnyei:
- több személy ismereteit és tapasztalatait hasznosítja,
- a döntés több értékre vagy érdekre épül,
- csökkenti a szubjektív befolyást,
- többségi állásfoglalásként nagyobb esélye van a szélesebb támogatottságra,
- a hibás döntési javaslatok időben kiigazításra kerülhetnek.
A testületi vezetés hátrányai:
- a testület összehívásának nehézségei akadályozhatják az azonnali döntések meghozatalát,
- a testületi kommunikáció lassúsága hátráltatja az operatív döntések meghozatalát,
- a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás nehézkes,
- körülményes döntéshozatal,
- az előkészítés költséges és időigényes,
- a felelősség érvényesítése nehezebb.
Az egyszemélyi vezetés előnyei:
- kevesebb időt igényel a döntések meghozatala,
- rugalmas alkalmazkodás a gyorsan változó körülményekhez,
- a vezető egyéni képességeinek szabad megnyilvánulási lehetősége,
- a vezetői felelősség egyértelmű érvényesíthetősége,
- az egyéni szakmai-, vezetői képességek és készségek közvetlen hatása.
Az egyszemélyi vezetés hátrányai:
- lehetőség a vezetői hatalom túlértékelésére, és az azzal való visszaélésre,
- esély a szubjektív, egyoldalú döntésekre,
- a formális, autokratikus vezetési stílus kialakulásának veszélye,
- a munkatársak és beosztottak kreativitásának és aktivitásának csökkenése.
9.3 Szervezetfejlesztés
Szervezetfejlesztési célok:
- az emberi erőforrások kiaknázása,
- jobb együttműködési feltételek,
- a szervezeti struktúra rugalmassága.
|
Mit kell tenni? |
Az emberi erőforrások kiaknázása |
Jobb együttműködési feltételek |
A szervezeti struktúra rugalmassága |
|
Munkamódszer-javítás |
Értelmes és önálló munka |
Több önálló csoport létrehozása |
Nyitottság az ötletek, kezdeményezések irányába |
|
Szerepek elemzése |
Döntéshozatalra jogosítás |
A dolgozók információkkal való ellátása |
A vezetőknek a változási folyamatokban játszott szerepe |
|
Beszélgetések a tervezésről, fejlesztésről |
A vállalati célok és az egyéni célok közötti összhang megteremtése |
A vezetők és beosztottak egyaránt kötelezettséget vállalnak a célokért |
Az eszközökkel való gazdálkodás tervének kidolgozása |
|
Magatartásformálás (attitűdformálás) |
Együttműködési készség kialakítása |
Közösségi érzés fejlesztése |
Rugalmasság a munkamegosztásban |
|
Vállalatfejlesztés |
Meggyőzés a közös döntés fontosságáról |
Vezetők és beosztottak között a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése |
Érdekegyeztetés a vállalat és az önálló csoportok között |
3. táblázat: Szervezetfejlesztési feladatok
9.4 Vezetési formák és stílusok
A vezetők – szakmai végzettségük, tapasztalataik és személyiségük alapján – más módon értelmezik azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldaniuk, más a vezetői stílusuk.
Az autokratikus (tekintélyelvű) vezetés egyszemélyi vezetés, a vezető elkülönül a beosztottaktól, döntéseit utasítások formájában hozza a beosztottak tudtára. Ő dönt minden fontos kérdésben. Ez a vezetési stílus felülről határozza meg a tagok formális helyét a szervezetben. Az egyes tagok biztonságérzete attól függ, hogy képesek-e a vezető kedvére tenni. A vezető módszere a fenyegetés, a büntetés, az ellenőrzési rendszer központosított.
A demokratikus vezetési forma esetén a vezető alkalmazkodik az általa vezetett szervezet igényeihez, nagyobb teret ad a szervezet tagjainak véleményük kifejtésére és érvényesítésére. A vezető döntése előtt megvitatja a munkatársakkal a célokat és módszereket. Ezáltal sikerül elérni azt, hogy a csoport tagjai is partnernek tekintsék egymást. A kapcsolat együttműködés jellegű. A vezető a teljesítmények objektív értékelésére törekszik. Az anyagi jellegű motivációt használ.
A laissez faire (majd csak lesz valahogy) stílust a vezetés hiánya jellemzi, minden spontánul, szabadon zajlik. A következmény az, hogy az emberek egyre kevésbé érzik magukat biztonságban, zűrzavaros állapotok alakulnak ki.
9.5 A vezető feladatai
- Tervezés és döntés-előkészítés:
- a célok és feladatok pontos meghatározása,
- az összes hozzáférhető információ összegyűjtése,
- a feladat megoldásának részletes terve,
- a szükséges erőforrások biztosítása.
- Szervezés:
- a munka és az emberi erőforrások megosztása,
- követelmények és felelősség megfogalmazása,
- meggyőződés arról, hogy mindenki megértette a tervet és a feladatot,
- a szükséges kommunikációs rendszerek kiépítése.
- Irányítás:
- a csoport folyamatos tájékoztatása mindarról, ami a munkára vonatkozik,
- a szükséges feltételek biztosítása,
- a dolgozó képzésének, ösztönzésének koordinálása,
- az objektív értékelés feltételeinek kialakítása.
- Ellenőrzés:
- a feladat végrehajtási irányának és ütemének vizsgálata,
- a feladat végrehajtásának figyelemmel kísérése, a szükséges módosítások végrehajtása,
- a dolgozók hatékonyságának értékelése,
- a beosztott vezetők munkájának vizsgálata,
- a szolgáltatás minőségének és a fogyasztók elégedettségének értékelése.
- Ösztönzés:
- a csoport vagy az egyén dicsérete és jutalmazása a kedvező munkahelyi légkör biztosítása,
- a tárgyilagos kritika megfogalmazása, tanácsok, utasítások adása,
- konfliktuskezelés, a csoporton belüli ellentétek és félreértések tisztázása,
- a munkatársak egyéni problémáinak megértése,
- a vállalati karrierlehetőségek bemutatása.

