8.1 A hivatalos átadás-átvétel

A projektkimeneteket a tervezési fázisban kell definiálni, s ezzel párhuzamosan minden feltételt meg kell határozni, amely a gördülékeny átadás-átvételhez szükséges lehet.

Minden kimenetet hivatalosan is át kell nyújtani a projektszponzornak, akinek az átvételt hivatalos formában meg kell erősítenie, hogy a későbbiekben ne legyen vita arról, hogy az adott projekteredmény elkészült-e.

A zárólista valószínűleg az alábbi feladatokat tartalmazza, bár természetesen minden projektnek vannak olyan sajátos jellemzői, amelyeket a lista összeállítása során is fegyelembe kell venni. A javasolt elemek a következők lehetnek:

  • minden leszállítandó eredményt át kell adni,
  • az ügyfél vagy a szponzor hivatalos elismerését minden projekteredmény átvételéről meg kell szerezni,
  • meg kell állapodni a későbbi fenntartási és karbantartási kötelezettségekről,
  • az utolsó projekt-helyzetjelentésnek az átadás előtt be kell fejeződnie,
  • a projekt-felülvizsgálatokat le kell zárni,
  • a munkatársak teljesítményértékelést is el kell végezni,
  • meg kell szüntetni a projektteam tagjainak alkalmazását,
  • be kell fejezni minden szerződéses kötelezettség teljesítését,
  • be kell zárni a projekt által használt felvonulási területet,
  • túl kell adni a maradék anyagokon és felszereléseken,
  • a belső, a külső és a PR-kommunikációban is be kell jelenteni a projekt befejezését,
  • a projekt iratanyagát archiválni kell.

Nem minden átadás-átvétel kötődik a projektzáráshoz. Számos projektben a különböző projekttermékek átadása más fázisokban történik.

Ha a projekt keretében valamilyen fizikai objektumot is előkészítenek, illetve átadnak, számos egyéb kapcsolódó szerkezeti elem, és valószínűleg alvállalkozói szerződésben szállított elem is kapcsolódik az objektumhoz. A projekttervnek minden ilyen kapcsolódó elem átadását-átvételét szabályoznia kell akkor, ha az előállításukhoz kapcsolódó tevékenységek valamilyen sorrendiséget követnek. Az időterv tartalmazza a tevékenységek sorrendjét. A projekt kockázati regisztere remélhetőleg mindig tartalmazza az egyes elemek átadásához kapcsolódó kockázatokat, és a fő kockázati tényezők bekövetkezéséhez kapcsolódó tartaléktervet. Az átadás-átvételt a Gantt-diagramon is jelezni kell.

A „kemény” projekteknél, ahol a kimenet nagyon speciális, az elfogadási kritériumok egyértelműen megfogalmazhatók.

Például egy számítógép-rendszer kiépítése egyértelmű műszaki paraméterekkel megfogalmazható.

A „puha” projektek elfogadási kritériumai már sokkal problémásabbak.

Ennek illusztrálására tételezzük fel, hogy egy önkéntes szervezet projekt keretében meg szeretné előzni az iskolai erőszakot egy középiskolában. A projektterv számos olyan eseményt tartalmaz, amely keretében fejleszteni szeretnék a tudatosságot, és újfajta konfliktuskezelési technikákat oktatnak. Az átadás-átvétel ebben az esetben magába foglalja azokat a tevékenységeket és folyamatokat, amelyek a projektszponzort hosszú távon is felkészítik arra, hogy felelősséget viseljen a további intézményi erőszakért. Ez azonban meglehetősen nehezen definiálható, s a későbbi sikertelenség esetén nagyon nehéz eldönteni, hogy a sikertelenséget a sikertelen projekt vagy valamilyen más tényező okozta.

A projekt befejezéséhez szükséges közreműködés mértékét és az érte felelős személyt már a projekttervben rögzíteni kell. Számos projektben – például az informatikai projektekben – integrálási vagy konfigurálási szakasz is van, amely során az ügyfél fokozatosan veszi át az üzemeltetéssel járó hosszú távú feladatokat. Tehát nemcsak a projektről és a projekttermékről kell egyértelműen megállapodni, hanem a későbbi üzemeltetési, karbantartási, képzési feladatokról is.

Ha az átadás-átvételről megszületett a megállapodás, projektülést kell tartani, ahol a projektteam tagjai előkészítik az átadást. Ekkor teljes mértékben meg kell győződni arról, hogy semmit sem felejtettünk el, s a projektszponzor semmilyen indokkal nem utasíthatja el a projekttermék átvételét. Nagy segítség, ha ilyenkor listát készítünk a még hátralévő fontos feladatokról, a feladatok felelőseit egyértelműen meghatározzuk, s a hátralévő feladatokra újra részletes időtervet készítünk. Ezek esetenként olyan apró feladatok is tartalmazhatnak, amelyek elmaradása nem okozott gondot a korábbi szakaszokban, de a záráshoz feltétlenül szükséges őket végrehajtani.

8.2 Projektzárás

A projektzárás elég jelentős érzelmi hatással bírhat a projektcsapat tagjaira, akik egy ideig együtt dolgoztak, különösen, ha szoros munkatársi kapcsolatok alakultak ki közöttük.

A projektmenedzsernek kötelezettségei vannak azok iránt, akikkel a projektben együtt dolgozott. Mindenképpen időt kell szakítani arra – lehetőleg már a projekttervben is feltüntetve -, hogy minden projekttaggal interjút készítsünk, s a projekthez való hozzájárulásukat el kell ismerni és formálisan is rögzíteni kell. A projekttagoknak segítségre lehet szükségük abban, hogy felismerjék a projekt során szerzett szaktudást és tapasztalatokat, illetve abban, hogy ez miképp mutatkozott meg a munkájukban és az elért eredményekben. Általában minden tag örül az írásbeli elismerésnek, s néhányuknak szükség lehet referenciákra a későbbi munkájuk során. Sokan már a projektzárás előtt távoznak a csapatból, és közülük nem mindenki jut könnyen munkához. Velük se legyünk szűkmarkúak az ajánlásokkal!

A projektzárás nagyon kényes feladat, s a sikeréhez jelentős részben hozzájárul, ha a résztvevők nem aggódnak szakmai jövőjük iránt. Már csak ezért is érdemes mindenben segíteni őket.

Az előretervezés is jelentős mértékben csökkenti a projektzáráshoz kapcsolódó stresszt.

8.2.1 Projektbeszámoló a tapasztalatokról

A projektcsapat kulcsfiguráival – például a kulcstevékenységek menedzsereivel – készített egyéni interjúk arra ösztönzik az interjúalanyokat, hogy értékeljék saját teljesítményüket, s felismerjék, hogy mit tanultak a projektből. A jól strukturált interjúfolyam mind az érdekeltek, mind a projektteam számára hasznos lehet. A projektbeszámolókat egymás után következő projekttalálkozók keretében is le lehet bonyolítani, ahol közösen le lehet vonni a projekt általános teljesítményére és a korlátokra vonatkozó következtetéseket, fel lehet tárni és értékelni lehet a projekt során kialakított új munkamódszereket, át lehet tekinteni, hogy mit lehetett volna másképp csinálni. Mindez utólagos tevékenység-felülvizsgálat formájában is történhet.

8.2.2 A projektzáró találkozó

A zárótalálkozó a projekt sikeres befejezésének ünnepe. Hasonló formát ölthet, mint a nyitótalálkozó, és ugyanazokat az embereket lehet rá meghívni. A projekttalálkozón az alábbiakkal foglalkozhatunk:

  • a projekteredmények áttekintése,
  • az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megerősítése,
  • köszönetnyilvánítás a teamnek, a szponzornak és az érintetteknek,
  • a teljesítési jelentés bemutatása jóváhagyásra és aláírásra.

A projekt típusától függően a zárótalálkozó természetesen sokféle lehet.

8.2.3 Projektzárási problémák

A projektek nem mindig a projektterv szerint haladnak. Ha a problémák épp a zárószakaszban merülnek fel, különösen súlyos nehézségekkel szembesülhetünk.

Különösen oda kell figyelni a technológiafejlesztési projekteknél.

Ha a projekteredmény olyan technológiai rendszer átadását is tartalmazza, amelyet olyan személyeknek kell használni, akik nem voltak a projektcsapat tagjai, az átadás-átvétel során jól kidolgozott stratégiát is át kell adni, amely biztosítja, hogy a felhasználók használni tudják a rendszert. A technológiai rendszereknél azt is biztosítani kell, hogy az már a működő technológiai rendszerekkel összhangban működjék.

8.2.3.1 Projekttorlódás

A projekttorlódás elég gyakori akkor, ha a projekt minden egyértelmű zárás vagy átmenet nélkül egy másik projektbe fordul át, vagy a kezdeti szakaszban nem ismert extrafeladatokkal kell megbirkózni.

Az ilyen problémák erőforrás-allokációs zavarokkal és a projektteam elidegenedésével járhatnak, s gyakran az eredeti projektcélokat is veszélyeztetik.