Az előző fejezetben feltárt új tudásmenedzsment-modellt érdemes a virtuális közösségek felől is megközelíteni, hiszen korántsem biztos, hogy a jövőben a közösségi oldalakon és egyéb web 2.0 alkalmazásokon szerveződő közösségeket kell a létező tudásmenedzsment rendszerekbe bevonni, és nem fordítva. A jelenlegi közösségi médiaalkalmazások mindenesetre összetett és szinte minden korábban vázolt funkciót teljesítő tudásmenedzsment rendszernek is tekinthetők.

Ebben a fejezetben a virtuális közösségekre jellemző kulturális különbségek szerepét vázoljuk fel, mivel ezek nagyban befolyásolják a közösségi oldalakhoz kapcsolódó tudásmenedzsment sikerét.

A fejezet tehát kapcsolódik az előzőhöz, de némileg eltérő megközelítésre épül.

3.1 Háttér

A globalizáció manapság minden médiafelületen – tévé, blogok, közösségi oldalak – folyó diskurzus elcsépelt témájává vált, s az is közhelyszerű, hogy elsősorban pont ezek a médiafelületek a globalizálódó világ hű lenyomatai és egyben alakítói. A jelenlegi világgazdaságot az egyesülések, kivásárlások és különböző kooperációk jellemzik, s ezek törvényszerűen egyre inkább nemzetköziesedő közegben zajlanak. A gyors változások a KVV-k működését is érintik, nemcsak a transznacionális vállalatokét. Az utóbbi években a vállalatok, szervezetek, kutatóintézetek és egyetemek közötti kommunikáció egyre intenzívebbé vált.

Hálózatelméleti kutatásokból már néhány évvel ezelőtt tudtuk, hogy az emberek egymástól hét lépés távolságra helyezkednek el, mára ez pl. a Xing (üzleti célú közösségi oldal) alapítói szerint 6 lépés, és valószínűleg tovább csökken. (Knoof 2007, 44)

Az átlagosan hatszomszédnyi távolságra eső embertársunkhoz az információk a korábbinál sokkal gyorsabban elérhetnek, különösen a közösségi oldalakon keresztül.

A vállalatok alkalmazottainak és erőforrásainak bevonása ezekbe a kommunikációs folyamatokba egyre fontosabbnak tűnik. Csak a globális tudástranszfer és a határokon átnyúló interkulturális kommunikáció segítségével győzhetjük le az előttünk álló kihívásokat. Az emberi erőforrások már csak e kommunikációs folyamat miatt is egyre fontosabbak.

A tudásmenedzsment szempontjából a különböző virtuális közösségek széles tárháza lehet fontos az interneten. A hírcsoportok, közösségi oldalak és blogok talán a legfontosabbak közülük. Mivel ezek egyre kevésbé szerveződnek nemzeti-kulturális határokon belül, nagyon sokan a hétköznapok során éppen a közösségi médián keresztül találkoznak eltérő kultúrákkal, felfogásokkal. Bár az új média technológiai alapjai nemzetközi környezetben fogantak, a jelenség új kihívásokat teremt.

Egyfelől, a közösségi oldalaknak és a hozzá kapcsolódó tudásmenedzsmentnek támogatnia kell a nemzetközi gazdasági, technikai és társadalmi „keresztkapcsolatokat” a szervezetek között, ezért lehetővé kell tenniük és segíteniük kell a szervezetek közötti tudástranszfer-tevékenységet. Másfelől minimalizálniuk kell a felmerülő földrajzi és nyelvi akadályokat, le kell gyűrniük az interkulturális kommunikáció problémáit. Szerencsére egyre több technikai eszköz segíti e kettős cél elérését.

Amikor a globalizációt vizsgáljuk, a munka világának megváltozása, a modern kommunikációs eszközök szerepe és a szervezetek erőforrás-allokációja kitüntetett szereppel bír, azonban az interkulturális viselkedési és kulturális különbségek szerepe is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakirodalomban. A „kulturális távolság” (Haghirian 2004), az „eltérő nyelvek és országspecifikus értelmezések” (Reisach 2008) egyre fontosabbak a cyberkommunikációban. 2009-ben 25 tudásmenedzsment-közösséget vizsgáltak 11 kultúraorientált sikerfaktor mentén. Bár a vizsgálat segítségével elsősorban a tudásmenedzsment sikertényezőit kívánták feltárni, Hall és Hofstede kulturális osztályozását is igazolták. (Langenberg-Welker 2011)

A következő fejezet felvázolja Hall és Hofstede elméletét a különböző kultúrákról, viselkedésmintákról és viszonyokról. A kulturális különbségek ugyanis nemcsak általában a kommunikációt, hanem a virtuális közösségekben zajló kommunikációt is nagyban meghatározzák.

3.2 A kultúratípusok osztályozása

Hall és Hofstede kulturális tipizálása a kulturális különbségek és a kultúraspecifikus értelmezések különbségeinek egy lehetséges magyarázata. Léteznek ennél részletesebb és talán tudományosan jobban alátámasztott modellek, de ez a modell közérthető és a gyakorlatban is könnyen alkalmazható.

A különböző országokból származó, eltérő kulturális gyökerű emberek viselkedésmintái és a interneten folytatott kommunikáció közötti kapcsolat a modell szerint három dimenzió mentén szemlélhető. (Érdemes megjegyezni, hogy a kulturális határokon fekvő és/vagy féloldalas modernizáción keresztül ment országokon belül – pl. Magyarországon – is nagyon eltérő viselkedésminták élhetnek egymás mellett, s valójában egyetlen országot/népet sem lehet en bloc egyik vagy másik csoportba sorolni.)

 

Individualizmus

Kollektivizmus

autonómia, az identitás forrása az individuum

integráltság a különböző hálózatokba, az identitás forrása a társadalmi környezet

laza emberi kapcsolatok, személyes felelősség

integráltság az erősen összefonódott csoportokba, erős pártfogás a csoporttagok között

egyenes, nyílt, becsületes, őszinte

körülményes, nem egyenes, egyetértésre törekvő

pl. USA, Európa

Pl. mediterrán országok, Latin-Amerika, Ázsia

1. táblázat: Individualizmus és kollektivizmus (Hofstede szerint)

A különböző kultúratípusok osztályozásának első dimenziója az individualizmus-kollektivizmus tengelyen írható fel. Ez a dimenzió az individuum és a csoport hatását vizsgálja a kultúrán belül, majd kiterjeszti a közösségi struktúrákra. A egyidejűség-többidejűség tengely az időhöz és az időkezeléshez való viszonyt írja le. A harmadik dimenzió pedig a szövegkontextualizálás foka szerint különíti el a viselkedés, az információgyűjtés iránti viszony és a kommunikációs eszközök használatának két típusát.

 

Egyidejűség

Többidejűség

az idő lineáris

az idő nem lineáris

pontos tervezés, a megszakítások kerülendők

improvizáció, a megszakítások normálisak

az egyes tevékenységek egymás után következnek

az egyes tevékenységek párhuzamosan is végrehajthatók

analitikus, szisztematikus, pontos

megérzésekre hagyatkozik, pontatlan

pl. USA, Észak-Európa, Németország

pl. Spanyolország, Franciaország, Olaszország, számos ázsiai ország

 

2. táblázat: Egyidejű-többidejű tengely (Hall szerint)

 

Alacsony kontextus

Magas kontextus

a kommunikáció egyértelmű

a kommunikációs kevésbé egyértelmű, sok információ a kontextusban rejtőzik

közvetlen, világos közlési módok

közvetett, kétértelmű kommunikáció

az információnak speciális igényeknek kell megfelelnie

speciális igényeknek a társas interakcióknak és a széles körben szervezett hálózatnak kell megfelelnie

rövid és laza személyes kapcsolatok

hosszú és mélyebb személyes kapcsolatok

internethasználat: személy-üzenet-interakció

internethasználat: személy-személy-interakció

információkutatás hiperlinkekre kattintva

kommentek, visszacsatolások, vitafórumok, hírcsoportok használata

pl. USA, Észak-Európa, Németország, Svájc

pl. Spanyolország, Franciaország, Olaszország, számos ázsiai ország, Latin-Amerika

3. táblázat: Alacsony és magas kontextus (Hall szerint)

3.3 Hogy támogatják a szoftverek az interneten szerveződő közösségeket?

3.3.1 Lehetséges szoftvertámogatás

A virtuális közösségek sok emberből állnak, akik kommunikálnak az interneten és speciális témákban kicserélik a gondolataikat. Sok szempontból hasonlítanak a virtuális szervezetekhez.

A virtuális szervezetek olyan időleges vállalati konzorciumok vagy szövetségek, amelyek közös célokért dolgoznak együtt. Mind a virtuális szervezeteknek, mind a virtuális közösségeknek támogatásra van szüksége az adatmegosztáshoz, a kommunikációhoz és a szervezeti-közösségi határokon belüli erőforrás- és tudásmegosztáshoz. (A kiindulópont tehát hasonló a korábban említett közösségi-innovatív platforméhoz, de itt a hangsúly az online közösség, és nem a vállalat igényein van). Számos olyan együttműködési platform létezik, amely kielégíti ezeket az igényeket. A wikik, fórumok, hírcsoportok mellett számos egyéb eszköz áll a virtuális szervezetek-közösségek rendelkezésére.

6. ábra: A szoftvertámogatás területei

A virtuális közösségek támogatása együttműködést segítő és tudásmenedzsment szoftverekkel/platformmal összetett kihívásokat jelent:

  • A közösség tagjai közötti kommunikációt a földrajzi és kulturális különbségek csökkentésével javítani kell.
  • Biztosítani kell az egyszerűsített és hatékony tudásmegosztást. A megfelelően strukturált tudásbázis a közös tudás (újra)felhasználásának előfeltétele.
  • Egyszerűsíteni kell a közösség/szervezet menedzsmentjét.

A 6. ábra összefoglalja a szoftvertámogatás főbb területeit.

3.3.2 A kommunikáció támogatása

A kommunikáció szempontjából elsősorban a mai web 2.0 eszközök tűnnek kiemelkedő jelentőségűnek. Az interneten szerveződő közösségek különösen igénylik, hogy ezeket – blogok, RSS, Facebook-posztok, Twitter-feedek – integráljuk az együttműködést támogató környezetbe. Ezek az eszközök virtuálisan csökkentik a közösség tagjai közötti távolságot, több interakcióra és spontán eszmecserékre adnak lehetőséget.

Természetesen a „hagyományos” kommunikációs eszközökre – pl. e-mailek küldésére – is szükség van. A közösségben/szervezetben egymás mellett élő különböző kulturális minták is megkövetelik ezt. Pl. a kollektivista kulturális mintákat követők előnyben részesítik az online vitákat, az erősebben individualista emberek viszont a közvetlen e-maileket vagy a blogokon keresztül történő kommunikációt kedvelik, mivel ezek jobban kihangsúlyozzák az egyén véleményét.

Az összetett kommunikációs rendszerekben nélkülözhetetlen a megfelelő folyamatirányító (workflow) rendszer használata. A mai közösségi oldalakon/platformokon lényegében bárki képes tartalmakat létrehozni, amit aztán rögzíteni tud a tudásbázisban. A kész tartalmakat mások is ellenőrizhetik és javíthatják, de előre definiált folyamatirányító és ellenőrző rendszer nélkül a minőségbiztosítás így túl esetleges. Ennek ellenére a módszer eléggé elterjedt számos rendszerben, pl. a Wikipédiában.

A folyamatirányító rendszer megköveteli, hogy minden új tartalmat értékeljünk a közzététel előtt. Több embert vonunk be így a tartalomfejlesztésbe, s ezzel biztosíthatjuk, hogy a tartalmak jobb minőségűek legyenek.

Az eredmény így sokkal több ember közös munkája révén jön létre, s a jövő szempontjából fontos viták bontakozhatnak ki.

A folyamatirányítás azonban igen komoly kihívást jelent a közös tudásépítés során. Pl. az önkéntesekre épülő közösségek a nyílt és kevesebb megkötést tartalmazó publikációs folyamatot kedvelik. A folyamatirányításnak ezért közösen elfogadott alapelvekre kell épülnie, s alkalmazkodnia kell a különböző kulturális mintákhoz.

Természetesen számos egyéb módon segíthetjük a közösségen belüli interakciókat, a tudásplatform számos együttműködést segítő eszközt tartalmazhat. Ezeket mindig az adott kulturális közeghez kell szabni, s ha a közeg nagyon heterogén, többféle – akár párhuzamos eszközt kell alkalmazni. Pl. a közös naptáralkalmazások alkalmazása a találkozók és a célok menedzselésére kiválóan alkalmas az egyidejű (monokrón) kulturális közegben, de a többidejű (polikrón) közegben alacsony a hatékonyságuk. A kérdőívek és a különböző szavazások segítik a kollektivista kulturális minták mentén szerveződő közösségek feltérképezését, s segítik a közösségi háló megerősítését és integrációját, de az individualista mintákat követők – bár szabálykövetőként minden szükséges választ megadnak – gyakran nem érzik magukénak az eredményeket és a következtetéseket.

A nemzetközi közösségekben – a közös nyelv megléte ellenére – fontos, hogy a közös platform többnyelvű legyen, hiszen a legtöbb országban az anyanyelvet preferálják, a közvetítő nyelvek használata elidegenítő hatású. Az alkalmazások és a grafikus interfészek lefordítása a különböző nyelvi fájlok használatával viszonylag könnyen elérhető, s ezzel biztosítható, hogy mindenki a közösség tagjának érezze magát. Szükség lehet azonban arra is, hogy a tartalmak is többnyelvűek legyenek, s ez elég komoly kihívásokat állít a tartalomfejlesztés elé.

3.3.3 Tudásmenedzsment-támogatás és szervezeti kihívások

A közös platformok fő célja a közösségi/szervezeti tudás menedzselése. Támogatnia kell a tudás összegyűjtését, strukturálását és megosztását. A tudásmenedzsmentnek különböző megközelítései vannak, a szabadon kiegészíthető, félig strukturált wiki vagy az előzetesen meghatározott struktúrát követő tartalmakra épülő rendszer egyaránt tudásmenedzsment-rendszernek tekinthető. A közösségnek/szervezetnek kell eldöntenie, hogy milyen alapokra akarja felépíteni a közös rendszert. A kiválasztott megközelítéstől függetlenül a tudáselemek összekapcsolása rendkívül fontos. A külső kapcsolódásokat, linkeket a felhasználók is felvehetik, a belső kapcsolódások azonban - a korábbi fejezetekben érintett módon – kategóriákon, címkéken és metainformációkon keresztül – összetettebb szemantikus módszereket kíván.

Elsősorban a magas kontextusra épülő kulturális mintákat követő közeg igényli, hogy a tartalmak sok háttérinformációval és metaelemmel, tehát implicit tudással egészüljenek ki. Az implicit tudás kialakítása és felhasználása azonban minden technikai segítség ellenére egyáltalán nem könnyű a szervezet számára.

A virtuális közösségek menedzsmentjének hatékonyságnövelése elsősorban a technikai akadályok leküzdését igénylik. A felhasználók a közvetlenül felhasználható tartalmakra akarnak koncentrálni, a többséget a saját érdeklődési területének és érdekeltségének megfelelő tartalom érdekli, a technikai megoldásokkal nem akar foglalkozni.

3.4 A virtuális közösségek új platformja

A korábban vázolt közösségi-innovatív platform a különböző online közösségekhez kapcsolódó vállalat/szervezet szemszögéből vázolt fel egy hatékony tudásmenedzsment-platformot. Azonban az online közösségek saját hatékonysági követelményekkel bírnak, s ezekre is felrajzolhatók különböző tudásmenedzsment-modellek. A két megközelítés között vannak kapcsolódási pontok, ezek egyike a felhőalkalmazások kitüntetett szerepe.

7. ábra: Felhőszolgáltatásokra épülő közösségi tudásmenedzsment-modell

A felhőalapú számítástechnika az elosztott számításokra épülő számítástechnika (grid computing) egyik legújabb fejleménye. (A fontosságát már korábban elemeztük.)

A felhőalapú számítástechnikában a mai trend az infrastrukturális számítási felhő és a csak ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokért történő fizetés (pay per use). A felhőben virtuális gépet találunk, szoftvereket telepíthetünk rá, biztonsági másolatokat készíthetünk, de a fő cél, hogy akár másokkal együttműködve változatos módon, bárhonnan használhassuk a különböző szoftvereket és tudáselemeket. A tudásmenedzsment rendszerek számára ez jó alapot teremt.

A 7. ábra egy felhőszolgáltatásokra épülő közösségi tudásmenedzsment-modellt vázol fel. Egyszerűbb és kevésbé kötöttebb, mint a korábbi fejezetekben felrajzolt, hiszen más kiindulópontokra épül.