Az közösségi-innovatív platform (Living Lab) egyik fő célja, hogy a tudást további innovációkra használja fel. A tudás önmagában haszontalan, csak akkor ér valamit, ha kontextusba tudjuk helyezni. A Living Lab általános célja ezért az, hogy tényleges és gyakorlatias, a tudást kontextusba helyező, kollaboratív (együttműködésre épülő) fejlesztői platformként szolgáljon.
2.1 A hatékony tudásmenedzsment alapelemei
2.1.1 A tudáselemek
A tudáselemek a tudásmenedzsment legkisebb építőkövei. Tudáselem bármilyen elem lehet, amelyet a tudás után kutatók felhasználhatnak a tanulás, vagy a témához kapcsolódó, már meglévő tudásuk bővítése során. A tudáselemek tehát olyan tudáskomponensekből állnak, amelyekre a felhasználóknak szükségük van az egyéni tanulási igényeik kielégítéséhez. A tudáskomponensek további részekre bonthatók, ezeknek értelmezhetők a tulajdonságaik és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, illetve az egyes részelemeket összekapcsoló folyamatok.
A tudáselemeknek számos formájuk létezik. A digitális médiaelemektől a Web 2.0 „hibrid” objektumaiig számos változatuk létezik. A tudáselemek tárháza a tudáselemek raktáraként és a felhasznált tudáselemek kezelőjeként szolgál. A tudáselemek tárháza általában egy szemantikus webkatalogizáló és címkerendszer.
A web még ma is alapvetően strukturálatlan vagy félig-meddig strukturált dokumentumok halmaza, a közöttük lévő tartalmi kapcsolat feltárása ezért gyakran esetleges. Számos kutató úgy véli, hogy a tartalmat az eddigieknél jobban kifejező címkékkel, kulcsszavakkal az objektumok közötti kapcsolatok jobban feltárhatók. A szemantikus web tehát az egyes elemeket az ún. metainformációk segítségével tartalmilag kapcsolja össze. Az ún. címkézési ontológia és egyéb címkézési technikák segítségével az egyes tudáselemek közötti kapcsolat szemantikussá, tehát tartalmivá tehető. (Gyakran pl. a blogbejegyzésekhez írt kifejező címkék már az ilyen technikák felé mutatnak, de az összetettebb rendszerek által alkalmazott technikák ennél bonyolultabbak és hatékonyabbak.) A címkék, kulcsszavak és összetettebb metaadatok tárolása és kezelése a szemantikus tudásbázis és a tudáselemek tárházának fontos feladata, s pl. a különböző közösségi oldalak részben az ilyen hatékony technikáknak köszönhetik sikerüket.
A szervezetek saját erejükből általában képtelenek a megfelelő tudásmenedzsment technikákat alkalmazni anélkül, hogy a megfelelő – pl. a fent említett elveket követő – eszközöket ne biztosítanák számukra a tudás megosztásához, az együttműködéshez és az integrált munkához/tanuláshoz. A számos speciális – és kisvállalkozások számára nehezen elérhető – rendszerek mellett az interneten az utóbbi néhány évben számos olyan közösségi oldalakra (social media) épülő alkalmazás is feltűnt (sőt, dominánssá vált), amely számukra optimálisan használható tudásmenedzsment-funkciót biztosít.
A szervezeteknek „menedzselni” kell a tudásvagyonukat, enélkül még a kisebb vállalkozások is nehezen érik el a céljaikat. Ha csak annyit megfogadunk, hogy a szervezeti tudást vagyonnak tekintsük, már közelebb kerültünk a sikerhez.
„A szervezeti tudás célja, hogy a megfelelő tudást a megfelelő személynek a megfelelő időben a megfelelő formában biztosítsa, hogy ezzel lehetősé tegye a megfelelő cselekvést.” (Dieng 2002:14–17) Az elképzelés követéséhez azonban a szervezeteknek a megfelelő eszközökre van szükségük. Az Internet valójában minden eszközt biztosít, és hatékony használatukkal létrehozható a megfelelő operatív platform.
Az internet levetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy integrálják a tudást és működőképes rendszereket hozzanak létre a felhőn (cloud) belül. Nabil (2010) definíciója szerint a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) „olyan elosztott számítógépek (többnyire hatalmas adatközpontok és szerverparkok) halmaza, amely valamilyen hálózati közvetítőn (többnyire az interneten keresztül) igény szerinti erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosít”.
Doyle (2012) szerint a közösségi oldalak számos olyan online technológiai eszközt foglalnak magukba, amelyek lehetővé teszik az emberek közötti gyors kommunikációt az interneten, és a felhasználók információkat és erőforrásokat oszthatnak meg egymással. A közösségi oldalakon szövegek, hangfájlok, videók, képek, podcastok oszthatók meg, és multimédia alapú kommunikáció folyik.
A közösségi hálók olyan közösségi oldalak, amelyek embereket kapcsolnak össze vállalatokkal, vagy hasonló érdeklődésű emberekkel.

2.1.2 Az intranet, az internet és a közösségi-innovatív platformok
A vállalati intranet is használható szervezeti tudásként, ahogy a „külső” tudás is a vállalatokat és a kiválasztott partnereket összekötő extraneten nyugszik. Ezek a partnerek lehetnek a vevők, a szállítók és az alvállalkozók.
Számos alkalmazott használja az internetet a szervezeti tudás gyarapítására és használatára. A szervezetek is létrehozhatnak szervezeti tudást, s ebbe is bevonhatják az alkalmazottakat, majd a létrehozott tudást megoszthatják vagy centralizálhatják. A megosztott szervezeti tudás támogathatja az együttműködést és a tudásmegosztást olyan alkalmazottak között is, akik földrajzilag egymástól távol dolgoznak. A közösségi média különösen alkalmas erre.
2009-ben a világ népességének 50%-a volt 30 évnél fiatalabb. A közösségi oldalak népszerűsége különösen a fiatal felhasználók internet-felhasználóvá válásának köszönhető. Az Egyesült Államokban már 2009-ben a fiatalok 75%-a használta a közösségi alkalmazásokat.
A közösségi oldalak életre kelthetik a sokaknak talán meglehetősen elméleti megközelítésnek tűnő közösségi-innovatív platform koncepcióját. Az integráció, a kollaboráció és teljes részvétel jellemzi ezeket a közösségi tereket, s erre van szükség a közösségi-innovatív platformokon is.
A tudásmenedzsment célú közösségi-innovatív platformon a végfelhasználók megoszthatják a tudásukat, s gyarapíthatják, felhalmozhatják azt. A végfelhasználók a közösségi-innovatív platformokon áttekintést kaphatnak bizonyos kérdésekben és bepillantást nyerhetnek a stratégiai és magatartáskutató tudásmenedzsment-erőfeszítésekbe. A tudásmenedzsment folyamatok kiválóan összehangolhatók a közösségi oldalakkal, s a közösségi-innovatív platformon gördülékenyen vezérelhetők.
2.2 A közösségi-innovatív platform, a gondolkodás folyamata és a tudásmenedzsment platform
A közösségi-innovatív platform a vállalkozások által a felhőben használt eszközként is szemlélhető. Azonban a közösségi-innovatív platform az integrációt, az együttműködést és az optimalizálást is lehetővé teszi. A közösségi-innovatív platform tehát egyben „innovációs platform” is, amely minden érdekeltet – végfelhasználókat, kutatókat, tulajdonosokat és döntéshozókat – már az innovációs folyamat elején közelebb hoz egymáshoz. A közösségi-innovatív platform inkább általános, elemeiben is értelmezhető modell, mint kötött szerkezetű informatikai rendszer, s az egyes részelemeinek megvalósítása is sikeressé tehet egy vállalkozást.
A tudásgazdaság elméleti modelljében a tudás a versenyképesség és s versenyelőnyök fenntartását szolgáló legértékesebb erőforrás. A tudásmenedzsment-rendszerek értékét a szervezeti tudásszerzés, a tudás „megragadása” és felhasználása adja. A közösségi-innovatív platformok a tudástranszferben – a tudás „eljuttatásában” a különböző kulcsszereplőkhöz és csoportokhoz – is segítik a szervezetet.
A közösségi oldalak biztosítják a közösségi hálók alapjait. A web a legkreatívabb gondolatok szülőhelye, így nem véletlen, hogy a nyitott innováció és a közös tudásépítés koncepciójának is a web a mintája. A nyitott innováció azt jelenti, hogy az innovációs folyamatot nem zárjuk el a külvilágtól, hanem megnyitjuk a felhasználók és az érdekeltek előtt, hogy azok tudásukkal, kreativitásukkal, szakértelmükkel hozzájáruljanak az innovációs folyamat sikeréhez. A nyitott innováció és a közös tudásépítés a közösségi-innovatív platform központi tevékenysége és folyamata.
A közösségi-innovatív platform a vállalkozás „körül” megjelenő, külső tudást a vállalat vagyonává teszi, és a vállalat által generált tudásnak is értéket kölcsönöz.
A közösségi-innovatív platformok – és a tudásgazdaság koncepciójának – hívei szerint a közkeletű felfogástól eltérően a tudás nem értéktelenedik el. Sokkal inkább növeli az értékét az évek során. A tudás értéke megmarad, s a szervezetek gyarapíthatják és növelhetik az értékét.
A tudás és a különböző (tudásalapú) termékek létrehozása a közösségi-innovatív platform legfontosabb innovációt generáló tevékenysége és viszont. Bár más funkciói is vannak, a közösségi-innovatív platform alapvetően ezt szolgálja. Megfelelő tudás nélkül egyetlen vállalkozás vagy szervezet sem oldhatja meg az előtte álló feladatokat.
A közösségi-innovatív platform érdekeltjei közvetlenül a tudásra koncentrálnak. A tudás menedzselése, létrehozása és szétterjesztése a közösségi-innovatív platform legfontosabb tevékenységei, ahogy az étteremben is az ételek elkészítése a legfontosabb. Étel nélkül nincs étterem, tudás és hatékony tudásmenedzsment nélkül nincs innováció és nincs közösségi-innovatív platform.
A tudás alkalmazása azt jelenti, hogy a tudást cselekvéssé fordítjuk át. Semmilyen tudás nem marad „szunnyadó”, „elfekvő”, ha a szervezetek megosztják, mivel mások számára az új tudást jelenthet, vagy új tudás kialakulásához vezethet. A szervezetek folyamatosan újraintegrálják és osztályozzák a korábbi tudásobjektumokat, mint az újabb megoldásaik elemeit, s emellett a tudásszerzés folyamatát is felgyorsítják.
A tudásmenedzsment magába foglalja az emberek emberekkel és információkkal való összekapcsolását is. A technológia felgyorsíthatja a stratégiai döntéshozatalt, mivel adatbázisokon, intraneteken, virtuális videókonferenciákon, tudástárházakon és a tudásmegosztás kollaboratív eszközein keresztül tudást teremt és elérhetővé teszi azt.
A tudásmenedzsment olyan keretrendszert kínál, amely kiegyensúlyozhatja az értékteremtő, de eltérő megközelítési módokat és a számos technológiai lehetőséget, s ezeket egységes egésszé formálja. A tudásmenedzsment elsősorban az információs technológiára és eszközökre, az üzleti folyamatokra, a legjobb tudásteremtő és megosztó gyakorlatokra és a szervezeti kultúrára fókuszál, mint ahogy megpróbálja a tudás birtoklóit azokkal az emberekkel összekapcsolni, akiknek szükségük van a tudásra.
2.2.1 A gondolkodás folyamata, mint a közösségi-innovatív platform külső környezetének része
A nemcsak közösségi, hanem közösségorientált közösségi-innovatív platform egyik fő célja, hogy prosperáló közösséget teremtsen. A közösségi-innovatív platform támogatja az alapvető kutatási képességek fejlesztését és ösztönzi a közös értelmezési keretek kialakítását. Ehhez tanulmányoznunk kell a gondolkodási folyamatokat.
A gondolkodás a dolgok „kiötlésének” folyamata, miközben megértjük azt, hogy a dolgok miért és hogyan működnek vagy nem működnek. A közösségi-innovatív platform a gondolkodást és az újragondolást támogató környezet, amely összekapcsolódik az általános döntéshozatallal (feltárás, tervezés, döntés, megvalósítás) és a részvételi-közösségi tervezés (action research) folyamataival. A közös gondolkodásra épülő közösségi-innovatív platform hozzájárulhat a prosperáló közösségek kialakuláshoz, vállalkozói készségeik erősítéséhez, folyamatos fejlődésükhöz.
Számos – egymással összefüggő – gondolkodási séma járulhat hozzá a közösségi-innovatív platformok sikeréhez.
A közösségiplatform-megközelítés rendszerszemléletre épül.
A rendszerszemlélet egy olyan gondolkodási séma, amely közhelyesen kifejezve a dolgok működésének megértésére irányul. Amikor fel akarjuk tárni az egyes események mögött meghúzódó tényeket, a viselkedési törvényszerűségeket vagy a rendszerszerű összefüggéseket, akkor már fontos lépést tettünk a rendszerszemléletű gondolkodás felé. A rendszerszemlélet akár egyfajta világnézetként is felfogható.
Másfelől, a kreatív gondolkodáshoz és problémamegoldáshoz innovatív gondolkodás kapcsolódik, amely új megoldásokat keres. A felfedezésre irányuló gondolkodás ösztönzi az innovációt, és segíti az adatok, események, tervezési és kutatási folyamatok és a döntéshozatal közötti összefüggések feltárását. Ezek az összefüggések tudássá válnak, fejlesztik a megismerési készségeket, és az összetettebb problémák és rendszerek megismerését is ösztönzik. Az elemző és kritikus gondolkodás „felfedezésekhez”, új összefüggések feltárásához vezethet.
A kritikai gondolkodás a rendszerszemlélet és az innovatív gondolkodás mellett a hatékony megismerés fontos eleme.
A kritikusan gondolkodó emberek:
- nyitottak az új ötletek felé és tudományos gondolkodásra törekszenek,
- szkeptikusak a mások által elfogadott dolgok iránt,
- saját információikat használják fel, s új információkat adnak át másoknak, s elvetik azokat az információkat, amelyeket irrelevánsnak vagy tévesnek ítélnek meg,
- saját véleményük van,
- saját következtetésekre jutnak,
- kíváncsiak mások véleményére és tolerálják a többségtől elütő gondolkodást.
Lehetetlen nem észrevenni, hogy a többség által gyakran perifériára tolt, kritikusan gondolkodó emberek innovációs szempontból igen hasznosak lehetnek a szervezetek számára.
A stratégiai gondolkodás a változások és előkészítésük megfelelő megalapozását szolgálja. Segíti a szervezeteket, hogy megbirkózzanak a változásokkal, elemezzék azok hatásait és kihasználják a kínálkozó alkalmakat.
A teljesítményalapú gondolkodás a stratégiai célok elérését segíti. A teljesítményalapú gondolkodás sikere alapvetően a hatékony szervezeti kommunikáció függvénye. Célja, hogy a vállalati célokat és a teljesítménycélokat összekapcsolva növekedjék a vállalat profitja. Ha a vállalat teljesítményproblémákkal küzd, akkor elválnak egymástól a kívánt és az elért eredmények. A teljesítményalapú gondolkodás ezt kívánja orvosolni.
A folyamatszemléletű gondolkodás a folyamatok azonosítására, megértésére, tervezésére és irányítására koncentrál.
A közösségi-innovatív platformon fontos, hogy a különböző gondolkodási folyamatokat és sémákat kontroláljuk és összehangoljuk, s ezáltal minél több és hasznosabb tudáselem jöjjön létre.
2.2.2 A közösségi oldalak és a tudásmenedzsment
A szervezetek egyre inkább érdekeltek abban, hogy kihasználják a Web 2.0 technológiákban rejlő lehetőségeket. A web 2.0 magába foglalja a blogokat, wikiket, az RSS-csatornákat, a megosztott tartalmakat, a címkézést és a közösségi hálókat. Az online vagy web 2.0 közösségek olyan emberekből állnak, akiknek közösek a céljaik, vagy egyes szervezetek érdekeit szolgálva azok közösségeihez tartoznak. A közösségi oldalak közül a Facebook, a MySpace és a Twitter tekinthető a három legfontosabbnak.
A közösségi terek meghatározó szerepet játszanak a tudástermelésben. A blogírást szolgáló eszközök, a közösségi média eszközei és a tartalommegosztó eszközök (mint amilyen a Flickr vagy a YouTube) ingyenesek, az egyetlen költséget az internet-kapcsolódás és az oldalfenntartás esetleges költsége jelenti. Az eszközök világszerte elismertek és a legnépszerűbb web 2.0 platformok alapjaiul szolgálnak, mivel könnyű a használatuk és támogatják a szervezetek és közösségek közötti tudáscserét. A felhasználók által meghatározott szerkezet és tartalom változatos módon támogatja ezt.

2. ábra: A közösségi oldalak eszközei és technológiái, mint a közösségi-innovatív platform részei
A különböző szervezetek természetesen profitálni akarnak abból, hogy olyan nagy csoportokkal kerülhetnek kapcsolatba, amelyek tagjai tudást osztanak meg egymással. A szervezetek felhasználhatják ezt a tudást a stratégiájuk megvalósításához, és javíthatják termékeik és szolgáltatásaik minőségét.
A közösségi oldalak sikere attól függ, hogy a megfelelő felhasználót a megfelelő beállítások mellett eléri-e a megfelelő üzenet. Már korábban említettük, hogy a tudásmenedzsment céljai is nagyon hasonlók ehhez. A tudásmenedzsment általános céljai azonban a web 2.0 előtti világban meglehetősen megfoghatatlanok voltak a legtöbb szervezet számára.
A közösségi oldalak feltűnése és hatásai teljesen új kihívások elé állítják a szervezeteket, és arra ösztönzik őket, hogy radikálisan átgondolják korábbi tudásmenedzsment-stratégiájukat. A közösségi-innovatív platform koncepciója lényegében ezt tükrözi.
Manapság a tudásmenedzsment fő megközelítéseit alapvetően két csoportba sorolhatjuk: a magatartási és a technikai megközelítések közé. A közösségi oldalak megjelenése mindkét megközelítést forradalmasíthatja.
Ahhoz, hogy a tudásmenedzsment rendszer hatékony legyen, az alkalmazottaknak tudásukkal rendszeresen hozzá kell járulniuk a működéséhez. A közösségi oldalakat integráló közösségi-innovatív platform ezt elvben lehetővé teszi, hiszen biztosítja a szakértők és a tudásra vágyók közötti tudáscserét, tudásáramot. A közösségi-innovatív platform sok résztvevő között teszi lehetővé az együttműködést. Emiatt minden résztvevőnek lehetősége van a naprakész tudás megszerzésére, az adott problémára sokkal több figyelem irányul, ez gyorsabb és hatékonyabb megoldásokhoz vezet. Minél több szakértőt hozunk közel egymáshoz – s szinte mindenki „szakértő” valamiben –, a tudásmenedzsment rendszerükben egyre több szaktudás jelenik meg.
A közösségi-innovatív platformra épülő tudásmenedzsment rendszer különösen fontos a gyakorlati közösségek (communities of practice) – az azonos érdeklődési kör, szakterület köré szerveződő csoportok – részére, mivel nagyon sok szakértő a szervezeti határokon kívül tevékenykedik. Az együttműködés összekapcsolódik a tudástranszferrel és a technológiával. A közösségi-innovatív platform eszközeivel népes csoportok – részben a gyakorlati közösségek tagjai, részben a közösségen kívül esők – oszthatják meg tudásukat és tanulhatnak másoktól, s ezzel a gyakorlati közösség határai kitágulhatnak.
A közösségi-innovatív platformon a szervezetek adatokhoz és információkhoz jutnak, s ezt tudássá alakítják át. A tudástárházban lévő tudáselemek segítségével a résztvevők különböző problémákat oldhatnak meg.
Összefoglalva, a közösségi oldalakat, s ezen keresztül a közösségi-innovatív platformokat a következőkre használhatjuk:
- kutatásra,
- tanulásra,
- közösségépítésre,
- a szaktudás megosztására,
- valós idejű együttműködésre.
2.2.3 Megalapozott elmélet (grounded theory)
A megalapozott elmélet (grounded theory) követői szerint a kvalitatív kutatók amennyire csak lehet, tekintsenek el korábbi ismereteiken alapuló elméleti feltevéseiktől. Az elméletre szükség van, de az csak akkor állja meg a helyét, ha „megalapozott”, vagyis konkrét empirikus kutatásokból indul ki, és igazolja azt.
Hiba lenne a megalapozott elmélet érvényét túlságosan kiterjeszteni, de a tudásmenedzsment területén a korábbi, gyakorlati alkalmazásokkal esetenként kevéssé igazolt elméleti modellek miatt, szükség lehet egy ilyen elméleti fordulatra.
A kollaboratív szervezeti és kutatási környezetben a megalapozott elmélet a virtuális csoportokra alkalmazható. A tudás érvényét csak akkor fogadjuk el, ha a csoportban és a hálózatban lévő szakértők igazolják azt.
A megalapozott elmélet kutatási módszertana a közösségi-innovatív platformhoz kötődő fontos kutatási, tudásfeltáró tevékenység. A megalapozott elmélet módszere – amely természetesen jóval összetettebb az itt kifejtetteknél – útmutatást ad az adatgyűjtésre, azok elemzésére és a gyakorlati következtetések alapján elméleti következtetések levonására.
A kutatók először összegyűjtik az adatokat és elemzik őket, majd a folyamatot újra megismétlik. Az adatok köztes értelmezése hozzájárul ahhoz, hogy a következő adatgyűjtés hatékonyabb legyen.
A köztes elmélet olyan kutatási metódust követ, amelyben az elmélet kizárólag a mért adatokra épül. Az indukciós módszer a speciálisból halad az általános felé.
Természetesen az indukciós módszer régi tudományos módszer, az újszerűsége nem is elsősorban ebben van. Nem is abban, hogy az indukció új felfedezésekhez (és statisztikai okokból gyakran tudományos tévedésekhez) vezet.
A módszer inkább a közösségi-innovatív platformhoz kapcsolódó kis- és középvállalkozások számára érdekes. Ők ugyanis általában képtelenek az általános elméletből speciális elemzési módszertant létrehozni, de a kapott adatokból – akár a legegyszerűbb eszközökkel – képesek általánosságban nem tudományos, de a platform közvetlen környezetében érvényes következtetésekre jutni.
2.3 Tudásfeldolgozás és menedzsmentfolyamatok
A hálózat és a tudásgyárak a közösségi-innovatív platform részei és számos eszközt kínálnak a kommunikációra és az információterjesztésre.
A tudásfeldolgozó[1] tevékenységek és a tudásfeldolgozás folyamata szorosan összefügg a többi tudásmenedzsment- és tudásmegosztó folyamattal. A folyamatos, belső tudáscserére épülő tudásfeldolgozás a különböző forrásokból (felhasználók, szakértők és szemantikus web) származó, adatbázisokban (szemantikus tudásbázisokban, digitális könyvtárakban) tárolt tudás és az információ osztályozása, ellenőrzése-igazolása és tárolása. A tudásfeldolgozás a közösségi-innovatív portál azonos érdeklődésű csoportok közötti információcseréjét megkönnyítő funkciójára épül. A tudásfeldolgozás után viszont a tudás strukturáltabb formában segíti a problémamegoldást.
A 3. ábra a folytonos tudáscserére épülő tudásfeldolgozás folyamatát mutatja a közösségi-innovatív platform tudásgyár modulján belül. Az ábra kihangsúlyozza, hogy a szervezetek folyamatos visszajelzéseket kapnak, megvizsgálják és igazolják a kapott információkat és tudást a tudásfeldolgozás során. A folyamatot tudásmunkások irányítják. A szervezetek az adaptációval és a rendelkezésre álló tudáselemek osztályozásával és újraosztályozásával a tudásgyár adatbázisait naprakészen tartják.

[1] A knowledge interchange szó szerinti magyar fordítása – tudáscsere – összekeverhető a knowledge exchange – szintén tudáscsere – jelentésével, ezért inkább a kevésbé kifejező, de a teljes félreértést kizáró (folyamatos és kölcsönös tudáscserére épülő) tudásfeldolgozásként használjuk.
Lehetséges, kiegészítő megoldás a szervezetek számára, hogy a standard tudásfeldolgozó módszereket olyan eszközökkel és szolgáltatásokkal egészítjük ki, amelyek a webes dokumentumok használata és létrehozása során a lexikai, szerkesztési és tudásalapú technikákat ötvözik.
A szervezetek kihasználhatják az internet-szolgáltatások előnyeit. A tudásáram jelentheti a weben keresztül hatékonyan szétosztott tudáselemeket. Az interneten keresztül a felhasználók az összes tudás- és információelemhez hozzáférhetnek.
A tudás feldolgozásához nélkülözhetetlen tudásfeltárásnak számos eszköze létezik:
- adat- és szövegbányászat,
- válaszdokumentációs (Q&A) szolgáltatások,
- szemantikus keresési technikák,
- a régi tudományos kutatatásból átörökített cédulázás,
- a kapcsolathálókon, wikiken, blogokon keresztül megosztott tudás elemzése,
- stb.
Az egyes szervezeteknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a formailag (a szabványoknak nem megfelelő) és tartalmilag rosszul rögzített, nem megfelelően karbantartott tudás(elem) később esetleg nem lesz visszanyerhető. A kifinomult informatikai alkalmazások nem nyújtanak garanciát a sikeres tudásmenedzsmentre.
A tudás célja a szervezetek szempontjából, hogy lehetővé tegye azt, hogy a felhasználók racionálisan cselekedjenek, a vállalati versenyképesség élő elemeivé váljanak. A végső cél pedig természetesen az, hatékonyabbá váljék a vállalati termékek előállítása. Az értékes tudás felhasználása minden vállalkozási méretnél a versenytársak elé helyezheti a céget.
A közösségi-innovatív platform kritikus műveleteket felügyelő és stratégiai menedzserei nagyon gyakran a különböző jelentések készítésére koncentrálnak, s ezzel hozzájárulnak a döntéshozatal hatékonyságához. A menedzserek stratégiai jelentései és a ráépülő döntések jelentős mértékben meghatározzák a rendszer jövőjét, ezért kitüntetett szereppel bírnak. Különösen azért, mert a közös és hatékony folyamatok szűk keresztmetszete lehet, ha egy adott fázis sikere egy ember munkájától függ.
2.4 Tudásmenedzsment, közös munka, internet
Az internet számos lehetőséget nyújt az információ megszerzésére, megosztására és újrahasznosítására.
Az internet alapvetően fontos, információ- és tudáscserét lehetővé tevő technológiái a következők:
- a elosztott, kollaboratív, hipermédiás, információs rendszereket információátviteli protokollként kiszolgáló HTTP (Hyper Text Transfer Protocol),
- a jelölőnyelvek, mint amilyen a HTML (Hyper Text Mark-up Language),
- az XML (Extensible Mark-up Language) általános célú, kiterjesztett jelölőnyelv,
- XHTML, a HTML XML-alapú kiterjesztése,
- Az ontológiák leírására szolgáló RDF-ek (Resource Description Frameworks),
- stb.
Az XML és az RDF elterjedése szinte forradalmasította az információcserét és az információfeldolgozást. A szemantikus web elképzelhetetlen lenne nélkülük. Az internet-technológiára épülő intranet szintén jelentősen megkönnyíti a szervezeteken belüli kommunikációt és információcserét. A sokszereplős, összetett szervezetek, a közösségi-innovatív platformoktól a multinacionális vállalatokig, az internet-technológiára épülő internetes és intranetes alkalmazásokkal képesek tudásmenedzsment-feladataik betöltésére. A szemantikus fejlesztést lehetővé tevő internet-technológia mellett a rendkívül széles szolgáltatásokat biztosító alkalmazáskínálat is komoly szerepet játszik a fejlődésben.

4. ábra: Az Internet és az Intranet kapcsolata a közösségi-információs platformon
A szervezeteknek a humán erőforrások – szakértők, végfelhasználók és alkalmazottak – tudását explicit tudássá kell tenniük, majd rögzíteniük kell a tudást, és elérhetővé kell tenni.
A szervezeti tudásbázisok, vagy szervezeti memóriabázisok, raktározzák és menedzselik a tudást. Ebben a közös memóriában találjuk a tudáselemek tárházát, amelynek elemeit a szervezetek felhasználják a közösségi-innovatív platformon. A belső és külső adatforrások közötti kapcsolatokat biztosító szemantikus tudásbázis is a szervezeti tudásbázis integráns része.
A tudásbázisokban tárolt elemek a korábbi keresésekkel keletkező metaadatokkal is kiegészülnek, ezáltal a későbbi keresések egyre hatékonyabbak lesznek.
A külső tudásmunkások külső webforrásokat használnak és szemantikus címkézési eljárásokat alkalmaznak. A szemantikus címkézés a metaadatok szerkezetét leíró standard ontológiákra épül. Az egyik legelterjedtebb ilyen ontológia a Dublin Core (DC).
A belső és a külső szakértői csoportok és fejlesztők fejlesztik, szervezik és fenntartják a szervezeti memóriát, szervezeti tudást. A szakértők értékelik a tudáselemeket, mielőtt azok bekerülnek a tudáselemek tárházába és a szemantikus tudásbázisba.
Az átlagos felhasználóknak, akik közé a tudás után kutató felhasználók is beletartoznak, könnyű hozzáférést kell biztosítani a különböző memóriaelemekhez és tudásobjektumokhoz, ez folyamatos ellenőrzést és újraértékelést igényel.
2.4.1 Együttműködést segítő szoftverek az interneten
Az internet folyamatosan és rohamosan bővülő lehetőségeket kínál. Pl. a Microsoft SharePoint, az internet által inspirált együttműködést segítő szoftverek új generációjának képviselője figyelmeztetéseket, vitára szolgáló felületeket, dokumentumkönyvtárakat, rendszerező eszközöket, megosztott munkafelületeket és az a különböző forrásokból származó adatokat megjelenítő eszközöket kínál a felhasználóknak.
A közösségi oldalak által kínált együttműködési lehetőségek szintén jelentősek. Javítják a szervezetek tudásmenedzsment-lehetőségeit, megkönnyítik a rendszerek használatát, gyakorlati eredményekkel járnak és – nem utolsósorban – emocionális örömöt jelentenek a felhasználóknak. A közösségi médiában egyetlen kattintással megoszthatunk valamit az ismerősökkel vagy új kapcsolatokat alakíthatunk ki.
A közösségi oldalak javíthatják a szervezetek együttműködési hatékonyságát anélkül, hogy a már létező tudásmenedzsment-rendszereket gyökeresen át kellene alakítani. Például a szervezetek továbbra is titokban tarthatják, hogy az információkat hogyan tárolják és strukturálják, s a koordinációs tevékenység(folyamatirányítás) részleteit sem kell megosztaniuk másokkal.
Mivel lényegi átalakításra nincs szükség, a közösségi média integrálása a tudásmenedzsment-rendszerbe – legyen a rendszer nagyon egyszerű vagy nagyon bonyolult – nem igényel nagy költségeket.
A közösségi oldalak összekapcsolják a résztvevőket, s ezzel válnak valódi tudásmenedzsment eszközzé. A tudásmenedzsment ugyanis feltételezi, hogy az azonos érdeklődésű vagy érdekeltségű emberek, csoportok közötti kapcsolatok létrejöjjenek. Nemcsak az embereket, hanem a tudást és a kínálkozó lehetőségeket is összekapcsoljuk.
Minél színvonalasabb a közösségi oldalakon megosztott tartalom, annál hatékonyabb lesz az üzleti tudás megosztása, és annál kifinomultabb lehet a közönségkapcsolatok ápolása.
Természetesen egy alapvető problémáról nem feledkezhetünk meg. Attól, hogy az információ egyre több ember között, egyre nagyobb mértékben áramlik, még nem biztos, hogy az információk hasznosak, a résztvevők között valódi együttműködés kezdődik és a tudásmenedzsment lehetőségei kibővülnek. De a lehetőség fennáll.
A probléma ellenére túl nagy ahhoz a közösségi oldalak befolyása, hogy a bennük rejlő lehetőségekkel ne kellene feltétlenül számolnunk. A Facebook felhasználóinak száma már 2011-ben magasabb volt, mint az Egyesült Államok összlakossága. Mondhatni „Facebookország” Kína és India után a világ legnépesebb országa, de MySpace, Twitter és Orkut földje is befér a világ húsz legnépesebb országa közé. Ráadásul ezeknek az „országoknak” a lakói valóban összekapcsoltak, s a lakók minden különbségük ellenére szeretik azt a „földet” ahol „élnek”. A „lakók” itt valóban úgy érzik, hogy a közösségi média emberközpontú, s a többség sokkal nagyon erőfeszítéseket öl a közösségi oldalakon folyó tevékenységbe, mint bármilyen állampolgári cselekvésbe. Természetesen a rendszer árnyoldalairól sem feledkezhetünk meg, amelyek – többek között – a tudásmenedzsment sikerét is veszélyeztethetik.
2.5 A közösségi-innovatív platform keretrendszere
Az 5. ábrán a közösségi-innovatív platform teljes keretrendszer látható. A modell természetesen önmagában egy elméleti modell, azonban ezen belül speciális elméleti modell, mivel már részleteiben is megvalósítható. Ha egy kisebb vállalkozás képes kihasználni a webtechnológia által lényegében automatikusan kínált „szemantikai” eszközöket, csatlakozik a közösségi médiákhoz, felhőben dolgozik, különböző online szolgáltatásokat biztosít, s rendszerezi a tudását, tudáselemeit, akkor – egyszerűen, de többnyire hatékonyan – „automatikusan” megvalósítja a modellt.
Ennek ellenére érdemes – informatikai és tudásmenedzsment-szakemberek segítségével – a jegyzet keretei között törvényszerűen csak vázlatosan felírt modell megvalósítására törekedni.

5. ábra: A közösségi-innovatív platform keretrendszere
A közösségi-innovatív platform alapvetően négy szintre (layer) bontható.
Az alkalmazási szint interfésze a különböző felhasználók számára az eszközökhöz való hozzáférést és a közösségi-innovatív platform szolgáltatásait biztosítja. A szolgáltatási szint különböző alrendszereket tartalmaz, a különböző, beágyazott eszközök a tanulás, tudáscsere és tudásfeldolgozás különböző formáit támogatják. A szemantikai szint a technikai alapokat és a különböző, beágyazott tudástámogató eszközöket biztosítja, elsősorban a tudáselemek kapcsolatainak és metaadatainak leírását támogatja.
A szemantikus adatok a szemantikus adatbázisba kerülnek, a tudásbázison belül. A tudásbázis az erőforrások szintjének egyik fő eleme a felhőben tárolt elemek mellett.
A tudásbázisnak a tudáselemek képezik az alapját, de a szemantikus adatbázis adja a lelkét. A szemantikus adatok közé külső, webes erőforrások – web 2.0 források – is bekerülnek. De a web 2.0 – és a közösségi oldalak – több szinthez is kapcsolódnak.
A szemantikus elemek működése meglehetősen összetett. Pl. a szemantikus alkalmazások folyamatos extrapolációk révén képesek becsléseket adni az egyes tudáselemek valószínűsíthető kapcsolatairól, ahogy azt pl. a közösségi oldalakon láthatjuk, amikor különböző ismerősökre és tartalmakra vonatkozó ajánlatokat kapunk. A szemantikus elemek számos axiómát, (becslő)függvényt és keresési eredményt tartalmaznak, ezek segítségével egyre pontosabban írják le a tudáselemek metastruktúráját.

