2.1 Munkaerő-felvétel
Természetesen minden vállalkozásnak alkalmazottakra van szüksége céljai teljesítéséhez és a munka elvégzéséhez. Még a legjobban automatizált munkahely sem nélkülözheti az emberi munkaerőt. Éppen ezért a megfelelő alkalmazottak kiválasztása minden vállalkozás – így a KKV-k – egyik legfontosabb feladata. A munkaerő-felvétel a munkahely meghirdetésétől a fizetés részleteinek tisztázásáig tartó folyamat egészét magába foglalja, s alapvetően négy részre osztható.
Munkaerő-felvételi terv kidolgozása: A vállalkozás várható tevékenységeinek és jövedelmének függvényében hány alkalmazottat kell felvenni.
|
A külső források szegmensei |
Tipikusan alkalmazott módszerek |
|
A munkaerőpiacon teljes vagy részmunkaidős állást keresők |
Állami és magánmunka(erő)-közvetítők „Betévedők” és „besétálók” Alkalmazotti közvetítés Saját adatbank Felvételi igény „kitáblázása” a munkahely bejáratánál Internetes hirdetés, internetes közvetítők Munkaerő-kölcsönző, lízingelő cégek |
|
Oktatási intézmények hallgatói |
Állásbörzék, fórumok „Nyílt napok” Ösztöndíjas rendszer |
|
Más szervezetek dolgozói |
Hirdetés Kiválasztási, toborzási tanácsadók Vezető felkutatási tanácsadók (fejvadászok) Vállalatfúzió, ill. felvásárlás |
1. táblázat: Az alkalmazott-keresés külső forrásai
A munkaerő-felvételi terv kidolgozása során alapvetően a következő kérdéseket kell tisztázni:
- Mit akar a szervezet elérni a hirdetésekkel? El kell döntetni, hogy a vállalkozás kit akar alkalmazni, hány emberre van szüksége és milyen időn belül. Jól megfogalmazott munkaköri leírást kell készítenie, összefoglalva mindazokat a munkaköri feladatokat, amelyeket szeretne megjelentetni a hirdetésben.
- A vállalkozás kikhez szeretné eljuttatni a hirdetést? Meg kell határozni azoknak az emberek motivációit és demográfiai jellemzőit (kor, képesítés, fizetés, stb.), akiktől a vállalkozás reagálást vár. Ez segít a legmegfelelőbb hirdetés elkészítésében. El kell készíteni a célcsoport pszichografikus képét. Ezáltal kiválaszthatók a munkakör vagy a szervezet előnyös vonásai, amelyek válaszadásra késztethetik az olvasót.
- Mit tartalmazzon a hirdetés? Kijelölendők azok a tények, amelyeket a szervezet közölni kíván, mint például a munkakör felelősségi körei és a szükséges képzettség. Ugyancsak eldöntendő, hogy a hirdetés milyen képet sugalljon a szervezetről. A szervezet szokásos hirdetési formátumainak, emblémájának, termékeinek szerepeltetése a hirdetésben megteremtheti a kapcsolatot a szervezet általános imázsa és a konkrét munkaerő-toborzó hirdetés között.
- Hol és hogyan hirdessen a szervezet? Végül dönteni kell arról, hogy a hirdetés milyen médiafelületen jelenjék meg, illetve a szervezet milyen hirdetési formát részesít előnyben.
Toborzás: A megfelelő emberek megtalálása az üres álláshelyek betöltésére.
Interjúk: A munkahelyre jelentkezőktől különböző személyes információk begyűjtése. Nagyon sokféle interjúkészítési technika létezik, többségük kis- és középvállalkozások számára kevéssé használható.
|
Szabad |
Nem szabad |
|
Nyitott kérdéseket feltenni: Miért jelentkezett erre az állásra? Milyen speciális képzettsége van? Munkával kapcsolatos kérdést feltenni: Tudna-e 2-től 10-ig tartó műszakban dolgozni? Milyen előzetes tapasztalata van az SAP használatában? Reagáló vagy beszélgetést követő kérdéseket feltenni: Azt mondta, hogy pultnál még nem dolgozott, miért nem? Hogy érte ezt el az előző cégnél? Az interjú kezdetén oldani a hangulatot, könnyű témákról beszélgetni, pl. iskola, utolsó állás. Olyan területeket keresni, amelyekről nem szívesen beszél a jelentkező, s ki kell deríteni ennek okát. Pozitív kérdéseket feltenni: Miért hagyta ott xyz vállalatot? Összefoglaló állításokat tenni, hogy ellenőrizze, helyesen értette-e az elhangzottakat: Tehát Ön tanította a könyvelési rendszer használatát az alkalmazottaknak. |
Zárt kérdéseket feltenni: Tudna 35 évig itt dolgozni? Személyes kérdéseket feltenni: A férje dolgozik? Az Ön szülei milyen származásúak? Túlságosan tág kérdéseket feltenni: Szereti az embereket? Végig beszélni: A jelentkezőt kell beszéltetni, ameddig csak lehet. Véleménykifejező kérdéseket feltenni: nem szereti a rugalmas munkaidőt? Önnek mi a véleménye az új adószabályokról? Egyszerre több kérdést feltenni: Miért számvitel szakirányra járt, tanult számvitelt már korábban is, mi volt a kedvenc tárgya? |
2. táblázat: Az interjú kérdései
Kiválasztás: Ebben a szakaszban kiválasztjuk a megfelelő személyt az állás betöltésére, s tisztázzuk a bérezés részleteit. A szakaszt a képzési, a munkaerő-megtartási és a motivációs szakasz követi.
2.2 Munkahelyi szabályzat
Minden szervezetnek – így a kisvállalkozásoknak is – szüksége van olyan munkahelyi szabályzatra, amely biztosítja a szervezeten belüli korrekt működést és a folytonosságot. A HR egyik fő feladata, hogy szavakba öntse ezt, lefektesse a munkahelyi szabályzat alapjait. A munkahelyi szabályzat kialakításába a HR-részleget (vagy a HR-rel foglalkozó alkalmazottat), a vállalkozás vezetését és tulajdonosait is be kell vonni. A HR nem működhet a vállalkozás többi részlegétől elkülönülten, ezért az összes többi részleggel is meg kell vitatni a munkahelyi szabályzat egyes részleteit.
A munkahelyi szabályzat minden szervezetben különbözik, de természetesen alkalmazkodnia kell a jogi környezethez.
A munkahelyi szabályzat több részre bontható, „részszabályzatai” pl. a következők lehetnek:
- „pontossági” szabályzat (a munkakezdés, a munkavégzés, a munkaütemezés stb. szabályai),
- fegyelmi szabályzat,
- szabadságolási szabályzat,
- internet-használati szabályzat.
A munkahelyi szabályzat fejlesztésének szakaszai a következők:
1) Tervezés és konzultáció
Az első szakaszba be kell vonni a legfontosabb munkát végző – vagy esetleg az összes – dolgozót, vezetőt, így mindenki tudomást szerez a munkahelyi szabályzat részleteiről, megérti és elfogadja az egyes előírásokat. A dolgozók bevonása lehetőséget teremt az elképzelések gyakorlati tesztelésére, a különböző szcenáriók kidolgozására is.
2) Az alapvető terminusok kialakítása
Erre a szakaszra a munkahelyi szabályzat világos és pontos megfogalmazása érdekében van szükség. A megfelelő színvonalú munkához számos elemet kell figyelembe venni:
- A munkahelyi szabályzatnak konzisztensnek kell lennie, és igazodnia kell a vállalkozás értékeihez, etikai normáihoz, illetve a munkaügyi jogszabályokhoz.
- Egyértelműnek ki kell derülnie, hogy a munkahelyi szabályzat előírásai konkrétan ki érintenek. Pl. a szabályok egy része kizárólag a dolgozókra, vagy egy csoportjukra vonatkozik, mások pl. az alvállalkozókat is érinthetik.
- A munkahelyi szabályzatnak egyértelműen szabályoznia kell, hogy mi történik akkor, ha valamelyik alkalmazott nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem tartja be az egyes szabályokat.
- A szabályzatnak azt is egyértelműen szabályozni kell, hogy milyen esetben nem kell (mert esetleg nem lehet) betartani a lefektetett szabályokat. Esetenként igen speciális információkkal kell leírni a kivételeket.
- A munkahelyi szabályzatban használt terminusokat egyértelműen, akár a megszokottnál sokkal részletesebben kell definiálni, hogy azokat minden alkalmazott megértse.
- A szabályzat nyelvezetének kerülnie kell az összetett és nehezen értelmezhető kifejezéseket, illetve a szakterület zsargonját.
A munkahelyi szabályzat kialakítása során – amennyiben lehetséges – érdemes a hasonló vállalkozások munkahelyi szabályzatát áttekinteni, s amennyiben az bevált, valami hasonlót készíteni.
3) A munkahelyi szabályzat megírása
A munkahelyi szabályzatot egyértelmű és egyszerű magyarsággal kell megírni, hogy azt minden dolgozó megértse. Érdemes a szabályzat legfontosabb előírásait pontokba szedve összefoglalni (pl. A munkahelyi internet-használat szabályai a következők: 1. …; 2. …; 3. …; stb.) Ha szükséges, a szabályzatot további nyelvekre is le kell fordítani.
Amint a szabályzat elkészült, a szabályzat készítőjének minden érintettől össze kel gyűjteni az értékeléseket és észrevételeket. Azoktól is, akikre vonatkozik, azoktól is, akik a többiek számára a szabályzat előírásait érvényesítik, s azoktól is, akik szankcionálnak. Tehát pl. az internet-használati szabályzatot az informatikai részlegnek (mint a szabályok érvényesítője), az összes többi részlegnek (mint a szabályokhoz alkalmazkodó részlegek), illetve a megsértőit esetleg a későbbiekben megbüntető vezetőknek is véleményezniük kell.
A kész szabályzatot folyamatosan felül kell vizsgálni, javítani kell a hibáit és terjeszteni kell az érintettek körében. Ezzel biztosíthatjuk, hogy mindenki számára mérvadó és elfogadható legyen.
4) Megvalósítás
Amikor a szabályzat érvénybe lép, nagyon fontos, hogy a benne foglaltakról minden régi és (különösen) új munkavállaló értesüljön. A szabályzatnak nyilvánosnak kell lennie, s biztosítani kell, hogy az alkalmazottak bármikor hozzáférjenek. (Nyomtatott és online formában egyaránt.)
A munkába álló új alkalmazottat fel kell szólítani a szabályzat áttanulmányozására, s minden változás után mindenkiben tudatosítani kell a változásokat. A szabályzat előírásait értekezleteken, képzéseken, meetingeken is meg lehet ismertetni a dolgozókkal.
5) A szabályzat követése
A munkahelyi szabályzat biztosítja a döntéshozatal és a napi működés egységességét és konzisztenciáját. Éppen ezért, ha a szabályzatot bárkivel be akarjuk tartatni, akkor mindenkivel be kell tartatni a rá vonatkozó előírásokat. Ösztönözni kell, hogy minden alkalmazott – amellett, hogy betartja – ragaszkodjon is a szabályok betartásához.
Korábban is említettük, de nem árt újra hangsúlyozni, hogy a szabályzatban – vagy szabályzatokban – foglaltak bármilyen megsértését (a kivételektől eltekintve) egyértelmű szabályok szerint szankcionálni kell. Fontos, hogy minden esetben, minden hibalehetőséget kizárva kell feltárni a szabályzattól való eltérés okát és a szabályzatot megsértő személyét. Az esetleges szankciónak arányosnak kell lennie az eset súlyosságával. A szankciók a baráti észrevételtől a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésen át a fegyelmi büntetésig vagy akár az elbocsátásig terjedhetnek.
A szabályzat be nem tartását azonnal kezelni kell és a vonatkozó eljárást is késlekedés nélkül meg kell kezdeni.

