A kockázatelemzés során felmérjük, hogy egy adott kockázat milyen valószínűséggel következik be, s milyen károkat okozhat, tehát a projekt mennyire kockázatérzékeny.

A kulcskérdések a következők:

  • Mi jelenti a kockázatot, s hogyan tudjuk a kockázati tényező bekövetkezését felismerni, azonosítani?
  • Milyen a bekövetkezési valószínűség? Alacsony, közepes, magas?
  • A bekövetkezés milyen veszélyt jelent a projektre? Alacsonyt, közepeset, magasat?
  • Melyek azok a jelek, amelyek a kockázati tényező bekövetkezésére figyelmeztetnek?

A magas bekövetkezési valószínűségű, potenciálisan nagy kárral fenyegető kockázati tényező értelemszerűen jóval nagyobb figyelmet érdemel, mint az alacsony valószínűségű, kis kárral fenyegető kockázati tényező.

A projektmenedzsmentben használható kockázatkezelési stratégiák:

  • Kockázatkerülés: Például ha a kockázati tényező okozta várható költségek magasabbak, mint a várható haszon, elállhatsz az adott szerződéstől.
  • Kockázatcsökkentés: Például a gyakori ellenőrzés csökkentheti annak valószínűségét, hogy a végtermék minősége ne legyen kielégítő.
  • Kockázatvédelem: Például biztosítást köthetünk az esetleges károk ellen.
  • Kockázatmenedzsment: Például a nézeteltérésekkel fenyegető kérdéseket jó előre szerződéssel tisztázzuk.
  • A kockázat „áthelyezése”: A kockázatos célt vagy tevékenységet valamilyen úton-módon kiszervezzük a projektből, s egy másik szervezetre vagy szervezeti egységre bízzuk.

Kockázati naplót már a projekt legelejétől érdemes vezetni. A naplóban felsoroljuk az összes feltárt kockázatot, a bekövetkezés valószínűségét és a kockázati tényező bekövetkezésének várható hatásait.