Blogok, wikik, közösségi linkmegosztók, címkefelhők: új fogalmak váltak az elmúlt években az internetezők életének részeivé.

A közösségi média egyes elemei a Web 2.0, a fogyasztó által generált média, részvételi média, új média fogalmak alá is besorolható.

A szociális médiát lényegében azért hozták létre, hogy a felhasználók megosszák rajta a szöveges, zenei, képi, mozgóképes és egyéb tartalmaikat. A megosztott tartalmat könnyű elküldeni, kommentálni, s általában igen alacsony költséggel jár a megtekintése.

Az internet összekapcsolt jellege miatt azonban a megosztás, a kommentelés és a megtekintés könnyen nyomon követhető és mérhető.

A közösségi média sikerének egyik titka, hogy a felhasználók számára rendkívül könnyű a használata. Lényegében mindenki képes tartalommegosztásra, kommentelésre és a tartalmak megtekintésére.

A másik titok az állandó összekapcsoltság élményében rejlik.

8.1 Marketing a közösségi oldalakon

A közösségi média átalakította a világot, de számunka sokkal fontosabb, hogy az online marketingstratégia számára elsőrendű terep.

8.1.1 Linkmegosztás és társítás

Ha a böngészés során érdekes vagy fontos oldalra akadunk, általában hozzárendelünk egy könyvjelzőt, hogy később is egyszerűen megtaláljuk. Ilyenkor az történik, hogy elmentjük az oldal URL-jét, s az URL alapján könnyen visszatalálunk az oldalra. A felhasználóknak előbb-utóbb egész könyvtáruk alakul ki az ilyen elraktározott könyvjelzőkből.

A közösségi megosztó oldalak (szó szerint: közösségi „könyvjelzőzés” – social bookmarking) lehetővé teszik, hogy ezeket a „könyvjelzőket” online tároljuk, címkékkel leírjuk a tartalmukat, s megosszuk őket másokkal.

Azok a weboldalak, amelyek ösztönözni szeretnék a tartalmaik közösségi megosztását ún. chickleteket tartalmaznak. Ezek általában olyan gombok a tartalom körül (felett vagy alatt), amelyre kattintva a felhasználó könnyedén megoszthatja a tartalmat.

A közösségi megosztó oldalak segíthetik a felhasználót annak eldöntésében, hogy mások mit tartanak érdekesnek, hasznosnak, humorosnak. A felhasználók kiválaszthatják a hasonló érdeklődésű embereket, s a többiek ajánlásai nyomán olyan tartalmakkal is megismerkedhetnek, amelyekkel még nem találkoztak.

A közösségi megosztókon tehát a hasonló érdeklődésű felhasználók érdekes és releváns tartalmakra mutató linkeket osztanak meg egymással.

A cégek hasonlóképpen járhatnak el. A közösségi megosztó oldalakon megosztott tartalmak drámai módon növelhetik meg a cég weboldalának forgalmát.

Hogy működnek az elterjedt megosztó oldalak?

A Delicious (http://delicious.com) az ügyfelek által beküldött címeket nem-hierarchikus rendszerben gyűjti össze, ahol azokat szabadon megadható címkékkel lehet ellátni, s ez megkönnyíti a keresést és a kategorizálást.

A Digg (http://www.digg.com) és a Reddit (http://www.reddit.com) oldalakon a felhasználók tartalmakat osztanak meg, amelyekről a többi felhasználó szavaz. A sok pozitív szavazatot kapott tartalmak előbb, a negatív szavazatokat begyűjtő oldalak később jelennek meg.

A Digg inkább technológiai jellegű, a Reddit inkább általános tartalmakat hordoz.

A StumbleUpon (http://www.stumbleupon.com) oldalon a felhasználók kategóriák szerint osztanak meg tartalmakat. A szolgáltatás lényege, hogy a kategórián belül a felhasználó véletlenszerűen kap tartalmakat, mintegy belebotlik (stumble) azokba.

A StumbeUponon tehát a felhasználók által létrehozott taxonómia mentén fedezhetjük fel a webet. A a keresőprogramok által feltárt relevancia helyére a közösség „tudása” lép.

Technorati (http://www.technorati.com) olyan webes szolgáltatás, amely blogokat indexel, és lehetővé teszi a köztük való keresést. A Technorati a blogokat eleinte a bloggerek által megadott címkék alapján rendszerezte, de később áttért a kategóriaalapú rendszerre. Vagyis maga a blogger adhatja meg azt a kategóriát, amelybe véleménye szerint a bejegyzése illik.

A kezdőoldalon a legfrissebb bejegyzéseket találjuk, a menüben szűkíthetjük a keresést, megnézhetjük a legnépszerűbb címkéket, keresőkifejezéseket, blogokat stb. Regisztráció után hasonló osztályozásba sorolhatjuk be kedvenceiket, illetve regisztrálhatjuk a saját blogunkat is

8.1.2 A linkmegosztás mint marketingeszköz

A felhasználók által kategorizált tartalmunk jelezheti, hogy a felhasználók mit gondolnak a cégről. Ez gyakran jelentősen eltérhet attól, ahogy a cég a felhasználói véleményekről gondolkodik.

A hasonló módon címkézett oldalak versenytársként tűnhetnek fel, ezért érdemes rájuk odafigyelni.

A linkmegosztó oldalakon olyan linkek is megoszthatók, amelyeket a cég valamiért fontosnak gondol. Az ilyen linkek (és tartalmak) hasznos forrásként szolgálhatnak az online sajtószobáknak.

Érdemes tanulmányozni, hogy cég közönsége milyen tartalmakra szeret szavazni, s törekedni kell arra, hogy hasonlókat osszunk meg. Ne szavazzunk a saját tartalmunkra, mert ez kiderül, s lejáratjuk vele magunkat.

Csak természetes módon növekedhetünk ezeken az oldalakon, nem érdemes trükközni. Időbe telik a megfelelő reputáció elérése, de a végeredmény nagyon hasznos lehet a cégnek.

Tartalomszolgáltatóként elsősorban arra kell koncentrálni, hogy a chickletek minden lényeges tartalomnál megjelenjenek, s ezzel lehetővé tegyék a gyors linkmegosztást.

8.2 Tartalommegosztás

A tartalommegosztó oldalakon a felhasználók képeket, hangfájlokat, információkat és videókat osztanak meg egymással. (Tehát nem pusztán külső linkeket.) A legismertebb tartalommegosztó oldal a YouTube (http://www.youtube.com).

A tartalommegosztó oldalak népszerűsége a Flickrtől a YouTube-ig bizonyítja, hogy a felhasználók szeretik másokkal megosztani a saját tartalmaikat.

A tartalommegosztás kulcsszava az „ingyenesség”. Ingyen be lehet lépni, fel lehet tölteni tartalmakat, s meg lehet azokat tekinteni. (Természetesen lehetnek prémiumszolgáltatások.) Az ingyenesség és a vonzó tevékenység miatt a tartalommegosztó oldalak óriási közönséget érnek el.

Számos tartalommegosztó szolgáltatás arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a feltöltött tartalmakat máshol is megosszák. A YouTube lehetővé teszi a videói könnyű beágyazását más weblapokba, a Flickren lévő képek megosztását alkalmazások és widgetek tömege támogatja. (Sőt, a http://www.moo.com oldalon kártyákat és matricákat is gyárthatunk belőlük.)

A tartalommegosztó oldalak többsége azért nyújt ingyenes szolgáltatásokat, mert számos reklámot helyez el az oldalakon, s a bejövő bevétel – a rengeteg látogató miatt – tetemes. (A prémium felhasználók fizetnek azért, hogy ne találkozzanak reklámokkal.)

8.2.1 Videómegosztás

A YouTube (http://www.youtube.com) lényegében egy olyan weboldal, amely Flash-technológiát használva lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy videókat töltsenek fel, osszanak meg, nézzenek meg, s bizonyos korlátok mellett szerkeszthetik is a feltöltött videókat. A videók lehetnek zenék, filmek, videóklippek, videónaplók, amatőr videók, animációk stb.

A YouTube összetett szolgáltatásokat nyújtó oldal, a használata mégis egyszerű. Minden videó regisztráció nélkül megtekinthető, azonban ingyenes regisztráció után bármennyi videót feltölthetünk, kommentálhatjük a videókat, videóválaszokat adhatunk az egyes videókra, feliratkozhatunk a videócsatornákra. A jól kialakított funkciókkal rendelkező YouTube elképesztő népszerűségre tett szert az elmúlt években.

Nagyon sok hirdető használja ki a YouTube által nyújtott lehetőségeket. Alapvetően kétféle marketingtevékenységet végezhetünk az oldalon.

Egyfelől reklámfilmeket, promóciós interjúkat, hirdetéseket tölthetünk fel, másfelől a Google Adwords-ön keresztül kattintásalapú hirdetéseket jeleníthetünk meg a videóknál.

A technikailag egyre könnyebb videómegosztás a valósidejű megosztást is megkönnyítette, ezért pl. a konferenciák és az élő közvetítések egyre nagyobb része a videómegosztókon zajlik. Az ingyenes közvetítések esetenként hatalmas közönséget megmozgathatnak, s ez marketingszempontból nem elhanyagolható.

A közösségi videómegosztók mellett a vállalati célú videómegosztók is sikeresek lehetnek, s a működési elveik sem nagyon térnek el a közösségi videómegosztókétól. A TED (Technology, Entertainment, Design; http://www.ted.com) és a Nokia’s Nokia World kiváló példák arra, hogy az ingyenesen elérhető videók komoly marketingeszköznek bizonyulhatnak.

8.2.2 Tudásmegosztás a wikin

Technikailag a wiki egy olyan online alkalmazás, ahol a felhasználók egyszerű jelölőnyelv (markup language) segítségével, közösen tartalmakat hozhatnak létre és szerkeszthetik azokat. A wikik támogatják a belső és külső linkek elhelyezését, a tartalmak pedig alapvetően egyszerű szövegek néhány képpel, grafikonnal, egyéb kiegészítővel. A wikik az együttműködést számos eszközzel segítik.

A különböző wikiszoftverek három alapvető vonása:

  • A felhasználók egyszerű módon dokumentumokat hozhatnak léte és tölthetnek fel.
  • A legtöbb wiki a feltöltött dokumentumok és változtatások összes verzióját tárolja. A változtatások ezért könnyen nyomon követhetők. Általában a felhasználók egy magasabb jogokkal felruházott csoportja dönt arról, hogy melyik verzió számít elfogadottnak, s elsődlegesen melyik jelenik meg a többi felhasználó (olvasó) előtt.
  • A szerkesztés közösségorientált. A legtöbb wiki lehetőséget teremt a felhasználóknak, hogy megvitassák a fejlesztés technikai és tartalmi részleteit.

A wikik egy része mindenki számára nyitott. Ilyen pl. a Wikipedia (http://www.wikipedia.org) és a Wikitravel (http://www.wikitravel.org). Más alkalmazások csak bizonyos közösségekre koncentrálnak. A magánwikikre és egy adott szervezeten belül elérhető wikikre is van példa. A belső wikik kiváló lehetőséget teremtenek a szervezeti-vállalati tudásbázisok építésére.

8.2.3 A tartalommegosztás mint marketingeszköz

A tartalommegosztó oldalak a hirdetők számára fontos információkat közvetítenek arról, hogy a felhasználók hogy gondolkoznak az adott cégről, márkáról, termékről. A legtöbb alkalmazás RSS-csatornákon keresztül folyamatos értesíti a tartalmak tulajdonosait, ha valamilyen új észrevétel (komment) érkezik.

A tartalommegosztó oldalak lehetővé teszik, hogy kreatív ötleteket kapjunk a felhasználóktól, s azokat beépítsük a cégünk tevékenységébe, de események meghirdetésére, reklámozására és továbbfejlesztésére is alkalmasak.

8.3 A crowdsourcing, avagy a közösség ereje

Lior Zoref egy 2012-ben tartott előadásán élő bikát hozatott fel a színpadra. Megkérte a közönség tagjait, hogy becsüljék meg az állat tömegét. 500 tipp érkezett, 136 kilogrammtól 3600 kilogrammig, a tippek átlaga 813 kilogramm volt. Csak két kilogrammal több, mint a bika tényleges tömege (811 kilogramm)…

Zoref a crowdsourcing módszerét alkalmazta a becslés során.

A crowdsourcing szót először Jeff Howe használta a Wired magazinban 2006-ban megjelent cikkében. A crowdsourcing – meghatározása szerint – egy hagyományosan külső megbízott szakértő által elvégzett munka „kiszervezése” egy nagy létszámú csoportba.

A módszer valójában az emberiséggel egyidős, azonban az internet és a közösségi média fejlődése az utóbbi időben új dimenziókat nyitott számára. Bár vannak speciális crowdsourcing-oldalak (pl. Istockphoto), valójában – általánosságban – minden olyan platform, ahol emberek nagy tömege tartózkodik potenciális crowdsourcing-platformnak tekinthető. A közösségi oldalak tehát valójában hatalmas crowdsourcing-oldalak, bár a felhasználók előtt ez többnyire rejtve marad.

8.3.1 A közösségi oldalak és az összekapcsoltság

A közösségi oldalak emberek egyes csoportjai között létrejövő online közösségi hálózatok. A közösségek közös érdeklődési terület és közös tevékenység mentén szerveződnek. A közösségi oldalak pedig – a felhasználók szemszögéből – segítik a közösségek tagjainak egymásra találását. A felhasználónak nem kell mást tennie, mint belép az adott oldalra, s kapcsolódik másokhoz.

Az elterjedt közösségi oldalak – a Facebook (http://www.facebook.com), a MySpace (http://www.myspace.com) és a LinkedIn (http://www.linkedin.com) – lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyéni profilt hozzanak létre, és a velük kapcsolatban lévő felhasználókkal médiaelemeket, üzeneteket, blogbejegyzéseket stb. osszanak meg. A közösségi oldalakon folyó tevékenység azonban „az ismerősök ismerősein” keresztül a személyes kapcsolatrendszer túlra is eljut, s új kapcsolatokat is teremt.

A közösségi oldalak újra forgalmazták a „barát”, az „ismerős” fogalmát, mivel nagyon sok kapcsolat kizárólag online létezik. Úgy is szoros – vagy annak tűnő – kapcsolatokat ápolhatunk valakivel, hogy ténylegesen sosem találkozunk vele.

A személyes profilban felvett információk nagymértékben csökkentik az internet anonimitását. A felhasználók rengeteg korra, nemre, helyre, egyéni érdeklődési területre vonatkozó információt árulnak el magukról, a „like”-ok rendszerével pedig esetenként egészen árnyalt képet adnak magukról. Bár a legtöbb információt a felhasználó a saját ismerőseinek szánja, az érdekesebb információk pillanatok alatt bárhová eljutnak. Általában megfigyelhető, hogy a felhasználók egyáltalán nem törődnek az adataik nyilvánosságra kerülésével, s a többség nem vagy csak részben korlátozza az adatok elérhetőségét. Annak ellenére, hogy a közösségi szoftverek ezt lehetővé teszik.

A közösségi oldalak lehetnek általánosak (pl. Facebook) és speciálisak (LinkedIn, Dopplr). A LinkedIn a különböző szakmák képviselőit köti össze, a Dopplr (http://www.dopplr.com) pedig az utazókat.

Számos közösségi oldal – pl. a Facebook, az Orkut (http://www.orkut.com) és a MySpace – megnyitotta a platformját a külső fejlesztők felé, így a felhasználók különböző közösségi oldalba integrált alkalmazásokat fejleszthetnek. A legtöbb ilyen alkalmazást azonban csak akkor használhatjuk, ha a személyes adatainkat megosztjuk vele.

8.3.1.1 A közösségi oldalak mint marketingeszközök

Mivel a közösségi oldalak tagjai nem fizetnek a szolgáltatásért, az oldalak tulajdonosai bevételt elsősorban az oldalakon elhelyezett hirdetésektől várhatnak.

A közösségi oldalakon igen hatékonyan lehet hirdetni, mivel a felhasználók az általuk megadott adatok alapján könnyen különböző szegmensekre oszthatók.

A közösségi oldalakba illesztett alkalmazások szintén fontos marketingeszközök. A felhasználók számára hasznos vagy érdekes, de emellett a céghez vagy a termékhez kapcsolódó alkalmazások sok új potenciális vevőt hozhatnak az adott cégnek.

A közösségi oldalakon nemcsak személyek, hanem szervezetek is regisztrálhatnak, s megadhatják a profiljukat. A szervezeti oldalak, csoportok sok potenciális fogyasztóval teszik lehetővé a kapcsolattartást.

A közösségi oldalakon új módon, közvetlenül és nagyon költséghatékonyan kommunikálhatunk a vásárlóinkkal, és egészen új hirdetési formákra lelhetünk. Egy egyszerű példa: Ha egy bárban mindenki „fészbúkozik” az okostelefonján, akkor – különösen némi itallal megtámogatva – egészen biztosan ajánlják a helyet ismerőseiknek.

Ügyelni kell azonban arra is, hogy a közösségi oldalak a frusztrációk és a harag kiélésnek terepe is, ezért folyamatosan követni kell az oldalon folyó diskurzust.

8.4 Blog és podcasting

Az interneten mindenki megoszthatja a véleményét másokkal. A blogok és a podcastok ennek köszönhetik a népszerűségüket.

8.4.1 A blog

A blog olyan weboldal, ahol az egyes bejegyzések általában fordított kronológiai sorrendben követik egymást. A legtöbb blogon lehetőség van arra, hogy hozzászóljunk a blogbejegyzésekhez. A blogok általában szövegeket, képeket, a bloghoz kapcsolódó oldalakra és blogokra mutató linkeket tartalmaznak. A blogok a személyestől a politikaiig számos témát felölelhetnek. Írhatja egy ember vagy egy szerzői kollektíva. Egyes blogokat csak a szerző családja és barátai olvassák, mások népszerűsége a legnagyobb napilapokéval vetekedik. A blogok többnyire szövegalapúak, de állhatnak kizárólag képekből, videókból, hanganyagokból és ezek szabad kombinációjából is.

A blogok erejét az adja, hogy különösebb technikai előismeretek nélkül bárki lehet a szerzőjük, bárki megoszthatja rajtuk keresztül a gondolatait, s ezek bárkit elérhetnek. A blog a fogyasztóknak és a vállalatoknak egyaránt lehetőséget teremt, hogy megszólaljanak, a blog az információ-megosztás új dimenzióit teremtette meg.

A blog fő elemei a következők:

  • Szerző: Aki a blog bejegyzéseit írja.
  • Bejegyzés címe: A blogbejegyzés címét a blogmotor felhasználja a bejegyzéshez készített egyedi URL – vagy permalink – létrehozásához.
  • Címke: A blogbejegyzés tartalmát leíró kulcsszavak, amelyeket a blogbejegyzéseket kategorizáló szolgáltatások (pl. Technorati) is felhasználnak.
  • Hozzászólás (komment): A blog olvasói által az egyes bejegyzésekhez fűzött, s ott látható észrevétel.
  • TrackBack: A bejegyzésre hivatkozó más blogok felsorolása a bejegyzés alatt.

Néhány egyéb elem:

  • RSS-csatorna: Az olvasók fel tudnak rá iratkozni, így az új bejegyzésekről RSS-olvasójukra értesítést kapnak.
  • Kategóriák: A bejegyzéseket különböző témák szerint csoportosíthatjuk.
  • Blogroll: A blogger által gyakran olvasott blogok és weboldalak linkjei.
  • Archívum: A korábbi bejegyzések dátum szerint csoportosítva.

Az RSS-olvasót e-mail kliensbe is integráhatják. Létezik belőle offline és online változat is. Némelyik ingyenes, mások fizetősek. Érdemes megnézni, hogy az e-mail kliensünk rendelkezik-e RSS-olvasóval. Ha nem, RSS-olvasóhoz juthatunk a http://www.bloglines.com, http://www.google.com/reader, vagy a  http://www.feeddemon.com stb. oldalakon.

Az RSS-olvasók segítségével anélkül értesülhetünk az új bejegyzésekről, hogy állandóan meg kellene nyitnunk a weboldalt, s ellenőriznünk, hogy van-e új tartalom.

Egyéni vagy vállalati bloggerként nagyon sok embert elérhetünk, s ennek során:

  • online identitást építhetünk fel,
  • teret adhatunk a saját vagy a vállalatunk véleményének,
  • közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz,
  • közösséget építhetünk.

8.4.1.1 Blogírás és a SEO

A keresőprogramok értékelik a rendszeresen frissülő tartalmat, s a blogokra épp ez jellemző. Minél gyakrabban „posztolunk”, a keresőrobotok annál gyakrabban fogják végigpásztázni az oldalunkat új, releváns tartalmak után kutatva.

A megfelelő kulcsszavak kiválasztásával – lásd korábban – sokat tehetünk azért, hogy az oldalunk előkelőbb helyre jusson a találati listán. A blogok közösségi jellegük miatt csak úgy vonzzák a külső linkhivatkozásokat. SEO-barát blogplatformot használva fontos, hogy éljünk a blogmotor nyújtotta SEO-lehetőségekkel. A blogmotorok SEO-barát jegyei közül a legfontosabbak:

  • Minden bejegyzés külön, egyedi URL-lel jön létre, a permalinkhez tartozó bejegyzések könnyen indexelhetők.
  • A SEO-stratégiának megfelelően az egyes oldalak releváns kulcsszavakkal láthatók el.
  • Minden bejegyzésnek egyedi metaadatai vannak (cím, leírás, kulcsszavak).
  • A közösségi linkmegosztó funkciók könnyen integrálhatók.

8.4.2 Szervezeti blogok

A blog nagyon sikeres marketingeszköz lehet. Kiváló lehetőség arra, hogy az alkalmazottakkal, befektetőkkel, a többi iparági szereplővel, újságírókkal és a leendő vevőkkel kommunikáljunk. A blogok segítségével közösséget építhetünk egy márka köré, fejlesztési projekteknél pedig azonnal visszacsatolást kaphatunk.

A blogok közönsége a vállalat szempontjából kulcsfontosságú szereplőkből áll, ezért nagyon fontos, hogy a blogunk jó legyen.

A blogírók általában a következő feladatokat végzik el:

  • bejegyzéseket írnak,
  • válaszolnak az olvasók kommentjeire,
  • figyelik az ágazatban tevékenykedő többi blogot,
  • naprakészek az ágazati hírekben,
  • kapcsolatokat építenek ki a többi bloggerrel,
  • hozzászólnak más blogok bejegyzéseihez.

A szervezeti blogírásnál nagyon fontos, hogy a blogolás megkezdése előtt pontos stratégiát alakítsunk ki, különösen akkor, ha a blogot többen írják. A nyílt és őszinte beszédet az olvasók respektálják, de vállalati blogoknál nagyon óvatosan kell eljárni az érzékeny információk megosztásánál. Ha egyes kérdések kényesek, erről minden szerzőnek tudnia kell. Ha esetleg egyes témák tiltottak is, a többi kérdésben biztosítani kell minden szerzőnek a jogot arra, hogy véleményét – függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív – szabadon elmondhassa.

A pozitív vélemény sokkal hitelesebb lesz, ha esetenként negatív kritikák is elhangoznak. Pl. Robert Scoble népszerű http://www.scobleizer.com blogján néhány éve bevallotta, hogy a Firefox jobb böngésző, mint a Microsoft Internet Explorere. Scoble a bejelentés idején a Microsoft alkalmazottja volt. Az őszintesége miatt blogja mérvadó forrássá vált, s a Microsoft iránti pozitív elkötelezettségét a közösség elfogadta.

A szervezeti blog jellemzői:

  • az ágazatra koncentrál,
  • a vállalat ügyfélkörét célozza meg,
  • nyílt és őszinte,
  • személyes és szórakoztató,
  • reflektál a blogoszférában zajló folyamatokra,
  • rendszeresen frissítik.

8.4.3 A blog népszerűsítése

A blog tartós sikere alapvetően a blog szerzőjének, szerzőinek kezében van, de néhány egyszerű módszerrel növelhetjük a blogunk olvasottságát.

  • Vegyük fel a blogunkat a különböző blogkönyvtárakba! Bár nem olyan népszerűek, mint a keresőprogramok, sok felhasználó felkeresi őket, hogy tájékozódjon. (Az utóbbi időben inkább felszámolják a blogkönyvtárakat.)
  • A friss tartalmakat kürtöljük világgá a Ping Web szolgáltatásokkal! A Ping-o-Matic (http://pingomatic.com) és a Feed Shark (http://feedshark.brainbliss.com) típusú szolgáltatásokkal egyszerűen gyorsan informálhatjuk a webszolgáltatókat, bogkönyvtárakat és a keresőprogramokat, hogy az oldal frissült.
  • Használjunk TrackBacket! Ha egy blogger saját bejegyzésben vagy kommentjében hivatkozik a blogunkra, és mindkét blog támogatja a TrackBack protokollt, akkor az oldalunkra hivatkozó blog ún. TrackBack pinget küld az oldalunkra. A blogunk így megjelenítheti azoknak a bejegyzéseknek a linkjeit és a rövid összefoglalóját, amelyek az oldalunkat érintik. A TrackBack segítségével az olvasók könnyebben követhetik a blogok közötti diskurzust.
  • Legyünk aktívak a blogoszférában! Nem várhatjuk el senkitől, hogy segítsen a blogunk szerkesztésében, ha mi magunk sem segítünk más blogok fenntartásában.
  • Használjuk ki a blogokat csoportosító oldalakat! (Pl. Technorati)

8.4.4 Mikroblog

A mikroblog speciális formája a blogírásnak. A mikroblogok szerzői rövid, maximum 200 karakterből álló szöveget osztanak meg a külvilággal vagy a felhasználók egy szűkebb körével.

A mikroblogolás számos eszközt felölel. Az azonnali üzenetküldés, a rövid telefonos üzenetek vagy a Facebook-bejegyzések egyaránt a mikroblogoláshoz tartozhatnak. A mikroblogok rövid szövegekre épülnek, de korlátozott mértékben képeket, audiófájlokat és videókat is tartalmazhatnak.

Ma a legnépszerűbb mikroblog-szolgáltatás a Twitter (http://www.twitter.com). Népszerű még – többek között – az Identi.ca (http://www.identi.ca) és a Yammer (http://www.yammer.com). A Tumblr (http://www.tumblr.com) és a Soup (http://www.soup.io) gazdag médialehetőségeivel emelkedik ki a mezőnyből.

A Twitteren a legfeljebb 140 karakterből álló bejegyzéseket – amelyek rövid gondolatoknak vagy külső linkeknek adnak teret – tweeteknek (csiripelésnek) nevezzük. Bár a rövid bejegyzések adta lehetőségek igen kevésnek tűnnek, a Twitter elszánt tábora kitart az alkalmazás mellett.

8.4.5 Podcast

A podcast az internetről letölthető rádió vagy videóműsor. A podcastok kezdetben audióblogok voltak. Később az RSS-csatornákon keresztül már is fel is lehetett iratkozni a podcastokra. Sok műsor összeválogatásával rádiócsatornát lehet a podcastokból összeállítani valódi rádióállomás nélkül.

A iTunes (http://www.apple.com/itunes/) talán a legnépszerűbb podcastok és egyéb médiatartalmak letöltésére és kezelésre szolgáló szoftver.

8.4.6 Podcast létrehozása

A podcastok álltalában a szokások otthoni számítógépkörnyezetben könnyen létrehozhatók, bár természetesen sok speciális szoftver is rendelkezésre áll (Apple’s Garage Band, QuickTime Pro). A professzionális szoftverek lehetővé teszik az audiófájlok rögzítését, mixelését, formázását, tisztítását stb. A bloggerekhez hasonlóan a podcastok készítőinek egy része is némi pénzt szeretne csinálni a podcastokból.

Nagyon sokan állítanak elő podcastokat, s egy részük megsérti a szerző jogokat. Sokan megkérdőjelezik a szerző jogok létjogosultságát, ill. egyre több az olyan „podsafe” tartalom, amit kimondottan podcastnak szánnak, illetve egyes művészek a szerzői jogokkal nem élve mindenki számára elérhetővé teszik a számaiket.

A podcast marketingeszközként olcsó, mérhető, könnyen kontrollálható és relatíve olcsó. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha a podcast jól minőségű.

8.5 A weblapfejlesztés néhány összetevője

A webfejlesztés és a webdesign a sikeres online marketing legfontosabb eleme, de a legtöbb hirdető mégsem ügyel erre eléggé. A webfejlesztés ugyanis több a színek és a fejléc kiválasztásával.

8.5.1 Használhatóság

A jó weblapot a felhasználók különösebb gondolkodás nélkül tudják használni, ez a használhatóság (usability) kulcsa.

Érdemes követni a sztenderdeket, pl. a linkek különüljenek el a szövegtől (a kék színű, aláhúzott linkekre könnyen rá lehet ismerni), a menük legyenek felül vagy a szélső sávokban, a logó kerüljön a bal felső sarokba, a keresőmező legyen a jobb felső sarokban stb. A webguruk anyagaiban egész részletes leírásokat találunk a témában.

A megjelenésnél még fontosabb, hogy az oldalon található információkat megfelelő szerkezetbe rendezzük. Az általános kategóriáktól haladjunk a speciális témák felé, s az információk szerkezete ne a vállalati struktúrának, hanem a fogyasztók igényeinek feleljen meg.

Az oldaltérképet minden oldalon elérhetővé kell tenni, s egyértelműen kell mutatnia az oldal struktúráját. Ezt az oldalak változása miatt csak dinamikusan generált oldaltérképpel lehet elérni.

Ha az oldal tartalmát logikus rendbe szerveztük, a könnyen használható oldalnavigációról sem szabad megfeledkeznünk.

A navigációnak jeleznie kell a felhasználónak, hogy éppen hol van az oldalon belül (hiszen nem mindenki a főoldalon keresztül jut az adott oldalra). A breadcrump (a kiindulóponttól a felhasználó jelenlegi tartózkodási helyéig vezető utat mutatja), az egyértelmű címek és URL-ek, az áttekinthető menük mind ezt szolgálják.

A könnyű hozzáférhetőség a weboldalak használatát könnyíti meg. A legtöbb fejlett országban a különböző fogyatékosságokkal rendelkező csoportoknak is kötelező jelleggel biztosítani kell a könnyű hozzáférést az oldalakhoz. Néhány fontosabb hozzáférhetőségi követelmény:

  • Biztosítani kell, hogy az oldal minden elterjedt böngészőn megbízhatóan működjön. A csak szövegeket megjelenítő böngészőktől s mobiltelefonok böngészőiig minden típust érdemes tesztelni.
  • Biztosítani kell, hogy a weboldalat a fogyatékosok is tudják használni. A szövegméret könnyű növelhetősége segíti az olvashatóságot, ill. a kifejező címkék a kódban segítik a képernyőolvasók működését.
  • Az oldalt úgy érdemes kialakítani, hogy a gyengébb sávszélességgel rendelkező felhasználóknál is gyorsan betöltődjön. (Kivéve, ha valamiért távol akarjuk őket tartani az oldaltól.)
  • Legyen az oldalon keresőmező!

A tartalmat úgy kell megírni, hogy a felhasználók gyorsan megtudják belőlük a számukra fontos információkat. A szövegek akkor olvashatók könnyen, ha:

  • a legfontosabb kifejezéseket vagy szavakat kiemeljük,
  • felsorolásokat használunk,
  • a szöveget bekezdésekre tördeljük,
  • kifejező és egyértelmű címeket használunk.

A legfontosabb információkat – ún. fordított piramisszerkezetben – érdemes az oldal tetején csoportosítani.

Néhány dolgot érdemes elkerülni:

  • Sose méretezzük át az oldalt, s ne töltsük be felugró ablakban!
  • Az oldal betöltése előtt ne használjunk ún. splash oldalakat! A splash oldal a főoldal előtt általában valamilyen reklámot vagy animációt tartalmaz, s többnyire egy linket, amellyel a főoldalra juthatunk. A felhasználók többnyire kifejezetten utálják.
  • Ne írjuk meg az egész oldalt Flash-ben. Bár nagyon látványos, de a legtöbb keresőprogram nem érzékeli a Flash-ben megírt tartalmat.
  • Ne idegesítsük fel a felhasználóinkat ún. karácsonyfákkal! Azaz kerüljük a vibráló képeket, a villogó fényeket, az automatikusan induló hangokat, a beúszó szövegeket, a szokatlan betűtípusokat stb.

A használhatóságról és a hozzáférhetőségről a neten számos ajánlást, checklistát, leírást találunk Jakob Nielsentől (http://www.useit.com/) a MIT-ig (http://ist.mit.edu/usability).

8.5.2 Design

Bár a keresőprogramoknak mindegy, hogy az oldalunknak milyen a desingja, a felhasználóknak természetesen korántsem az.

A megfelelő design kialakítása előtt tisztázni kell, hogy az oldalra érkezők:

  • hol érjék az online vásárlási modult (ha van ilyen),
  • hol tudjanak kapcsolatba lépni az oldal fenntartójával,
  • hol tudjanak feliratkozni,
  • hol tudják letölteni a szükséges fájlokat (ha ez valamiért fontos).

Mindenképpen tanulmányozzuk a versenytársak oldalait s mérjük fel a vásárlóink igényeit.

Mielőtt belekezdünk a weblapfejlesztésbe, teljesen egyértelmű képpel kell rendelkeznünk az oldal működéséről és külsejéről.

8.5.2.1 A design és a megbízhatóság

Néhány egyszerű elemmel az oldalunkat megbízhatóvá tehetjük a felhasználók számára:

  • A telefonszámot és a címünket az oldal olyan pontján adjuk meg, amelynek eléréséhez nem kell görgetni. („Above the fold.”) Ez meggyőzi a felhasználót, hogy az oldal mögött „igazi” emberek állnak, akik könnyen elérhetők.
  • Az oldalon legyen egy informatív és személyes hangvételű bemutatkozó oldal. A felhasználók szeretnek minél többet megtudni az adott cégről, különösen annak vezetőiről. Helyezzük el az oldalon az alkalmazottak címeit és rövid bemutatkozásait is. Ezzel közelebb hozzuk a felhasználókat – a potenciális vevőket – a cégünkhöz.
  • Minden oldalon helyezzünk el egy-egy ajánlást a vásárlóinktól! Mindenféle hamisítás vagy ferdítés nélkül. A felhasználók kíváncsiak a többi felhasználó véleményére, s ha az elhelyezett vélemények hitelesek, jobban fognak bennünk bízni.
  • Minden elismerést, címet, díjat, vegyünk fel az oldalunkra! Nemcsak a hitelességünket bizonyítjuk ezzel, hanem azt is megmutathatjuk, hogy jobbak vagyunk a versenytársaknál.
  • Helyezzünk el az oldalon külső ajánlásokra mutató linkeket!
  • A tartalom legyen mindig friss, s a tartalmakat folyamatosan frissítsük.
  • Az oldalon semmilyen hiba ne legyen! A nyelvtani és helyesírási hibák különösen árulkodóak, s rombolják az oldal hitelét.
  • A korábbi munkák felsorolásával szintén jelentősen növelhetjük az oldal megbízhatóságát.

A design érinti a weboldalak hozzáférhetőségét is. Számos designos eszköz, képernyőfelbontás, árnyék, szín, betűtípus rombolja az oldal olvashatóságát. A designt mindig az olvashatóság mögé kell rendelni.

8.5.2.2 CSS

A CSS (cascading style sheet) alkalmazásával úgy tudunk különböző megjelenést kölcsönözni az oldalunknak, hogy az információk szerkezetét szinte érintetlenül hagyjuk.

A weblapkészítés hőskorában alkalmazott számos technológia (táblázatok, keretek) ma már kerülendő, CSS-kódokkal szinte minden formázási feladat elegánsan és hatékonyan megoldható.

Általánosságban is érdemes mindig a webfejlesztésre vonatkozó sztenderdeket követni. Az internet kezdeti – és törvényszerű – káoszát tompítandó a W3C (World Wide Web Consortium - http://www.w3.org/) 1994 óta sokat tett azért, hogy a különböző technikák rendben együttműködjenek egymással. A legfontosabb websztenderdek leírását az 1998-ban alakult Web Standards Project (http://www.webstandards.org) oldalon megtaláljuk.

A mai böngészők már támogatják a különböző sztenderdeket, a böngészők közötti kompatibilitási problémák eltűnőben vannak, így a szándékaink szerint – és természetesen kifogástalanul – működő oldalakhoz lényegében a tartalmi követelmények mellett nem kell mást tennünk, mint hogy követjük a sztenderdeket.

A legfontosabb websztenderdek:

  • HTML (hypertext markup language)
  • CSS (cascading style sheet)
  • XML (extensible markup language)
  • XHTML (extensible hypertext markup language)
  • DOM (document object model)

A felsoroltak közül design szempontjából a CSS a legfontosabb. A CSS segítségével könnyen, hatékonyan és kifinomultan szabályozhatjuk a színeket, a tipográfiát, az egyes elemek méretét és elhelyezkedését a weboldalon. Míg korábban a dokumentumok szerkezetét és megjelenését sok-sok redundancia mellett minden oldalon külön állítottuk be, ma már elég akár egyetlen CSS-fájlban leírni a formázás szabályait. A tartalom és a formázás tehát elkülönült egymástól. Ennek számos előnye van:

  • Az oldalakat könnyebb fenntartani, frissíteni, kevesebb a hozzáférhetőségi probléma.
  • A tartalmat is frissítheti, aki nem ért a webdesignhoz.
  • Az általános változások az oldalon gyorsan érvényesíthetők.
  • Az oldalak letöltési ideje csökken.
  • A böngészőkompatibilitási problémák szinte teljes mértékben kiküszöbölhetők.

A CSS gyakorlati előnyeinek tanulmányozásához érdemes felkeresni a http://www.csszengarden.com oldalt, ahol ugyanahhoz a HTML-fájlhoz – tehát ugyanahhoz a tartalomhoz – más és más CSS-fájlokat rendelve egészen különböző megjelenést kölcsönözhetünk az oldalunkhoz.

8.5.2.3 Tartalommenedzsment-rendszerek

A tartalommenedzsment-rendszerek (CMS – content management system) – ahogy a nevük is mutatja – a weboldalak tartalmának kezelésére szolgálnak. Ha egy oldalra rendszeresen újabb és újabb tartalmakat töltünk fel, s a tartalom feltöltői nem profi webfejlesztők, érdemes az oldalt valamilyen tartalommenedzsment-rendszerre építeni.

Manapság a legtöbb összetett oldal CMS-rendszerre épül.

CMS-rendszert a webfejlesztő cégek egy oldal céljaira szabottan is kialakíthatnak, vannak előre kialakított tartalommenedzsment rendszerek is, amelyek közül számos – pl. a Joomla!, a Drupal, a Wordpress – nyílt forráskódú és ingyenes alkalmazás.

Nincs két egyforma CMS-rendszer, mindegyiknek más területen mutatkoznak meg az előnyei. Mindig a konkrét céljainknak megfelelő rendszer kell kiválasztani.

Talán mondani sem kell, hogy a keresőprogram-barát felépítés a CMS-rendszerekkel épített oldalaknál is alapkövetelmény, ami egyébként CMS-rendszerrel – a sok szabványos, előredefiniált elem miatt – elég könnyen teljesíthető.

A CMS-rendszerek általában előre definiált elemeket tartalmaznak a marketingtevékenység megkönnyítésére, érdemes használni ezeket.