Az online reklámok magukba foglalják a keresőoldalakon futó hirdetéseket, az e-mailekben elhelyezett reklámokat, s általában minden módszert, amelyet a hirdetésre használunk az interneten.
A hirdetések fő célja a minél nagyobb bevétel, de a márkaismertség növelése is fontos szempont lehet.
Az online hirdetések fő előnye, hogy hogy nincs térbeli és időbeli korlátjuk, ráadásul többnyire sokkal interaktívabbak, mint offline társaik.
Az online hirdetések hiperlinkkel ellátott képeket, videókat, hangfájlokat, s ezernyi más technológiát tartalmazhatnak.
3.1 Az online hirdetés célja
Az online hirdetések célja semmiben sem különbözik az offline hirdetésekétől.
3.1.1 A márkaismertség növelése
Egy márka vagy termék ismertségének növelése minden hirdető központi, hosszú távú törekvése. Ha a fogyasztó megismeri a márkát, megtettük az első lépést a bizalmának elnyerése és a vásárlás felé.
Az online, kreatív hirdetések vagy bannerek ideálisak a márka népszerűsítésére.
3.1.2 Fogyasztói kereslet generálása
A hirdetésekkel gyakran arra törekszünk, hogy meggyőzzük a fogyasztót arról, hogy szüksége van valamire, s természetesen ezt alaposan meg is indokoljuk.
3.1.3 A fogyasztói kereslet kielégítése
Alapvetően fontos, hogy megmutassuk, hogy az adott termék vagy márka miért felel meg a fogyasztói igényeknek.
3.1.4 Forgalom és eladások növelése
Az online marketingnek a cég forgalmát/eladásait hosszú távon kell növelnie. Azonban az online marketing már közép- és rövidtávon is hatékony lehet. Az offline marketinghez képest sokkal inkább képes az azonnali vásárlásösztönzésre.
3.1.5 A fő különbség
Az online tevékenységek nagyon pontosan nyomon követhetők és mérhetők, lehetővé teszik, hogy a reklámot célzottan, az eredményt pontosan ismerve a lehető leghatékonyabban használjuk céljainkra.
3.2 Az online hirdetések fajtái
Számos eszköz és módszer létezik az online reklámok megjelenésére, a legnépszerűbb típusok a következők:
3.2.1 Felugró ablak (pop-up és pop-under)
A felugró ablak azt jelenti, hogy a hirdetések felugró ablakban jelennek meg, ha megnyitunk egy oldalt. A pop-up közvetlenül az olvasott tartalmat hordozó böngészőablak előtt, a pop-under pedig mögötte jelenik meg. A pop-under tehát kevésbé zavaró, hiszen csak akkor látjuk, ha a fő tartalmat hordozó oldalt bezártuk. A pop-up hirdetések az internet hőskorszakában nagyon feltűnőek és zavaróak voltak. Olyannyira, hogy ma már a legtöbb böngésző pop-up blokkolókat tartalmaz. A pop-upot ma már nem érdemes használni, s a pop-under használatát is érdemes nagyon átgondolni.
3.2.2 Közbülső banner
A közbülső bannerek akkor jelennek meg, ha az egyik oldalról átkattintunk egy másikra. Általában a felhasználó bezárhatja őket. Érdemes nagyon megfontoltan használni őket, számos felhasználót irritál, ha túl sokáig, bezárhatatlanul jelennek meg.
3.2.3 Hirdetés térképen
A különböző online térképalkalmazásokon – elsősorban a Google Maps alkalmazáson – elhelyezett hirdetések bizonyos területeken nagyon eredményesek lehetnek.

3. ábra: Hirdetés Google térképen
3.2.4 A lebegő reklám
A lebegő reklám egy rétegen (layer) jelenik meg néhány másodpercig az oldal felett. A felhasználó többnyire bezárhatja a reklámot. Általában DHTML- (dynamic hypertext markup language – a HTML egyik kiterjesztése) vagy Flash-alapúak. Az animáció gyakran egy bannerbe húzódik vissza.
3.2.5 Háttérkép-reklám
A háttérképreklám módosítja a megtekintett oldal hátterét.
3.2.6 Banner
A banner a weboldalon reklámcélból megjelenített kép vagy animált kép. A statikus banner általában GIF- (graphics interchange format) vagy JPG-formátumban (Joint Photographic Experts Group) készül, de a banner állhat Flash-animációból, videóból, JavaScript-, Ajax- vagy jQuery-alkalmazásból is. A felhasználó gyakran interakcióba léphet a bannerrel, s esetenként különböző tranzakciókat is végrehajthat.

4. ábra: Különböző bannerméretek (altlab.com) - FIGYELEM! EZ EGY ÁTMÉRETEZETT KÉP!
3.3 Fizetési modellek
A megjelenő hirdetések után a hirdető többféle elszámolás szerint fizethet.
3.3.1 Megjelenésenkénti számlázás
A megjelenésenkénti számlázás (CPI - cost per impression) azt jelenti, hogy a hirdető minden megjelenés után fizet. Általában az egyik módosított mérőszám, az ezer megjelenésenkénti költség (CPM - cost per mille) használatos. Általában a hirdető részéről akkor lehet követendő módszer, ha a fő cél a márka ismertségének növelése.
3.3.2 Kattintásonkénti számlázás
A kattintásonkénti számlázás (CPC – cost per click) választása esetén a hirdető csak akkor fizet, hogy ha az ügyfél a reklámra – és a mögötte/benne elhelyezkedő linkre – kattint. A keresőoldalakon elhelyezett hirdetések után is így történik az elszámolás, és a kattintásonkénti fizetés (PPC) is nagyon hasonló elvekre épül.
Akkor érdemes használni, ha a forgalmat egy másik oldalra karjuk átirányítani.
3.3.3 Ügyfélszerzésenkénti számlázás
Az ügyfélszerzésenkénti számlázás (CPA – cost per acquisition) azt jelenti, hogy a hirdető csak akkor fizet, hogy ha az oldal a hirdetéssel új ügyfelet szerez a hirdető cégnek. Az ügyfélszerzés jelentheti egy űrlap kitöltését, egy fájl letöltését vagy egy termék megvásárlását. A CPA-t akkor érdemes elszámolási egységnek választani, ha a hirdető csak a biztosan sikeres hirdetésekért akar fizetni.
3.3.4 Átalánydíj
Átalánydíjas hirdetéskor az oldalon elhelyezett hirdetésért adott időtartamra a hirdető egy fix összeget fizet. Általában csak a magas forgalmú oldalaknak van esélyük bannerhelyek átalánydíjas értékesítésére.
3.3.5 Az „elköteleződésenkénti” számlázás
Az „elköteleződésenkénti” számlázás (CPE – cost per engagement) azt jelenti, hogy a hirdető akkor fizet, ha az ügyfél a hirdetésen keresztül elkötelezi magát a cég felé. Az „elköteleződést” számos elem jelezheti. Pl. az ügyfél megnéz, megoszt, szavaz, kommentál, átnéz, játszik stb. A közösségi oldalak (pl. Facebook) növekvő népszerűsége óta az egyik leggyorsabban terjedő módszer.

